Almás pite "elomlósan"

Régi, bevált almás pitém.
Most egy nagyobb lyukú reszelővel készítettem elő az almát és így, még finomabb lett.
A tészta, a hozzávaló takaró, na, annál nagyokat bólogatott a "kóstoló bizottság"...
Pikk-pakk és már el is fogyott!
Hozzávalók egy 32x20-as tepsihez:
25 dkg finomliszt
1/2 csomag sütőpor
5 dkg porcukor
csipet só
10 dkg hideg vaj
2,5 dkg hideg zsír
1 púpozott ek tejföl
1 db tojássárgája
1 kg alma
7 dkg cukor
1 kk őrölt fahéj
2 dkg búzadara
1/2 bio citrom lereszelt héja
1 tojássárga
1 ek tejszín
A lisztet átszitáltam, beleszórtam a sütőport, porcukrot és a sót, aztán kellőképpen elmorzsoltam a vajjal és a zsírral. A tejfölt és a tojássárgát is hozzákevertem és sima tésztává gyúrtam.
Megfeleztem, külön-külön folpackba csomagolva egy órára hidegre tettem.
A sütőt 200 fokra előmelegítettem.
A töltelékhez az almát meghámoztam, nagy lyukú reszelőn lereszeltem, megszórtam egy evőkanál cukorral és egy szűrőbe tettem, hogy a leve kissé elcsorogjon. Ezután kinyomkodtam és alaposan összekevertem a fahéjjal, búzadarával, citromhéjjal és a maradék cukorral.
A sütőt 200 fokra (alsó-felső sütés)  előmelegítettem.
Az egyik hideg tésztafelet vékonyra nyújtottam, magas peremű tepsibe terítettem, rásimítottam az almás tölteléket. Kinyújtottam a másik tésztafelet is és a nyújtófa segítségével beterítettem a tölteléket.
Egy villával alaposan, jó mélyen  megszurkáltam, bekentem a tojássárga és tejszín felvert keverékével.
A sütő középső sínén kb. 30 perc alatt készre sütöttem.
Hűlni hagytam, csak akkor szeleteltem.
(Édesszájúak még megszórhatják egy kis porcukorral.)

Hámán-táska

A napokban szembejött velem ez a nagyon finom, viszonylag egyszerű, omlós, ünnepi aprósütemény, a Purim egyik jellegzetes süteménye. Emlékszem, gyerekkoromban nálunk többször is volt, hogy milyen néven, már nem tudom...
Szerencsére, most éppen minden hozzávalóm adott volt, így  aztán hamarosan nyakig merültem a sütésbe.
Töltelékként narancsos fügelekvárt és igazi, üstben főzött szilvalekvárt használtam. Nagyon, de nagyon szerettük...
Hozzávalók 2 tepsihez:
350 g rétesliszt
1 tk sütőpor
csipet só
csipet reszelt tonkabab (elhagyható)
20 dkg hideg vaj
10 dkg porcukor
1 tojás
1 bio citrom reszelt héja
szilvalekvár, fügelekvár
A réteslisztet elkevertem a sütőporral, sóval, (tonkababbal), porcukorral, citromhéjjal. Elmorzsoltam a hideg vajjal és a tojással. Gyors mozdulatokkal összedolgoztam. Két részre osztottam és fóliába csomagolva (legalább) egy órát a hűtőbe tettem.
Miután kivettem a hűtőből az egyik tésztafelet lisztezett deszkán röviden átgyúrtam, majd kb. 2 mm vastagságúra kinyújtottam. (Én két sütőpapír között nyújtottam, mert így könnyebben ment.)
A sütőt 180 fokra előmelegítettem és két sütőlemezt sütőpapírral kibéleltem.
A tésztából 6 cm átmerőjű köröket szúrtam ki (én erre vékony-falú borospohár száját használtam) és mindegyik közepébe kb. fél kk-nyi  lekvárt halmoztam. (Nem szabad sokat, mert akkor sütés közben kifolyik.)
A köröket három oldalról felhajtottam és összenyomtam úgy, hogy  háromszögformájuk legyen, de a középén látszódjon a töltelék.
A másik tésztaféllel ugyanígy jártam el.
Ez a mennyiség nekem két sütőlemezre fért el.
15-18 perc alatt készre sütöttem.
Aki szereti, megszórhatja még porcukorral.

Krémes túrós metélt

Mert a mai zöldségleves után még hiányzott valami édes, feltúrva a családi receptgyűjteményt, csodára találtam.
Jó néhány évtizedes, megsárgult újságkivágás adta az ötletet ehhez a rettentő egyszerű, de nagyszerű, gyorsan elkészíthető tésztához.
Főzés közben a vargabéles ugrott fel, de azért ez annál sokkal szimplább. Variálni lehet akár mazsolával, vagy másféle aszalt belevalóval, biztosan csak jót hozhat ki belőle az ember... Nagyon kedvünkre való volt!
Hozzávaló 3-4, nem túl éhes személyre:
2 tojás
4 ek + 5 dkg porcukor
1 pohár 20%-os tejföl (175 g)
25 dkg tehéntúró (lehet ennél több is ;-)
1/2 bio citrom lereszelt héja
25 dkg metélt tészta
vaj
csipet só
A sütőt 180 fokra előmelegítem.
A tojást szétválasztom, a sárgáját kikeverem 4 ek porcukorral, a tejföllel és a túróval. Citromhéjjal ízesítem.
A tojások fehérjét csipet sóval és 5 dkg porcukorral kemény habbá verem.
A metélt tésztát enyhén sós, bő vízben kifőzöm, leszűröm és még forrón elkeverem  1 ek vajjal és a túrós keverékkel.
Egy tűzálló tálat vajjal vékonyan kikenek, belesimítom a túrós tésztát, majd a tetejét befedem a keményre vert tojáshabbal.
A sütőbe tolom és addig sütöm, míg a tetején a hab kissé megpirul (kb. 15-20 perc).
Kissé hűlni hagyom, csak akkor szeletelem. Tálaláskor porcukorral megszórható...

Ribiszkehabos omlós sütemény

Kissé kicsit kétkedve kezdtem hozzá, mivel a ribiszke eddig nem tartozott szoros baráti körömhöz. De a családban többen rajongói, így nem volt mit tenni, nekiálltam. Mese lett belőle!
Az omlós tészta és én már egyébként is már régóta nagy barátságot ápolunk, na, de aztán ezzel a ribiszkehabbal valami fantasztikus együttest alkottak!
Hűlés közben ugyan kissé összeesett, vesztett valamit a  magasságából,  de még így is csodálatosan megtartotta, amiben reménykedtem...
Amíg van idén ribiszke, biztos újra készül!
Hozzávalók egy közepes méretű, magasfalú tepsihez (az enyém 33 cm x 20 cm):
Tészta:
21 dkg omlós tészta süteményliszt
csipet só
1 tk porcukor
17 dkg hideg vaj
2 tojás sárgája
2 tk tejföl
Hab:
5 tojásfehérje
csipet só
25-30 dkg porcukor (ki, mennyire édesen akarja)
25 dkg piros ribiszke
A sütőt 200 fokra előmelegítettem.
Egy tálba szórtam a lisztet, csipest sót, porcukrot és elkevertem. A feldarabolt vajat is hozzáadtam, összemorzsoltam a lisztes keverékkel, majd gyorsan hozzádolgoztam a tojássárgákat és a tejfölt.
Fóliába csomagoltam és egy óráig hűvös helyen pihentettem. Ezután kinyújtottam (közben kicsit vékonyan megszórtam liszttel, mert különben nagyon ragad a nyújtófához) és kibéleltem vele a tepsim, amibe előtte sütőpapírt helyeztem. Villával megszurkáltam és a sütőben világosbarnára sütöttem, majd langosra hűtöttem.
Leszemeztem a ribiszkét, alaposan átmostam, lecsepegtettem.
A tojásfehérjéket a csipet sóval nagyon kemény habbá vertem, közben hozzáadagoltam a cukrot. Hozzákevertem a ribiszkét és még 1-2 percig az elektromos habverővel tovább vertem, hogy a gyümölcsszemek szétpattanjanak.
A tésztára simítottam és a sütőbe tolva, kis lángon (160-170 fokon), világosra sütöttem (kb. 25-30 perc).
Mielőtt kivettem a sütőből, egy fakanál nyelével kissé kitámasztottam a sütő ajtaját, hagytam, hogy a gőz eltávozzon. (A teteje kissé összeesett, de ez nem rontott az ízén ;-)
Mikor kihűlt, éles, vizes késsel felkockáztam.
Nagyon sikeres volt!

Stájer eperrakottas (epres tejpite)

Az elnevezéssel (Trommerl) igen bajban voltam, mert igazából ez egy olyan, tipikus stájer étel, aminek nincs magyar megfelelője. Talán a felfújthoz áll a legközelebb, de mégsem az. Annak az "előfutára" inkább.
Irtó egyszerű és hamar megvan. Ha gyümölccsel készítik, főleg alma a hozzávaló, vasserpenyőben, sütőben. Előfordul liszt helyett kukoricadarával is.
Egy kiadósabb leves utáni könnyű "második". Mi nagyon rákattantunk, kipróbálom még másféle gyümölccsel is.
Hozzávalók egy 26 cm átmerőjű, kerek felfújtformához:
vaj a forma kikenéséhez, kb. 15g
3 tojás
300 ml tej (esetleg habtejszín)
12 dkg sima liszt
1 vaníliarúd kikapart belseje
csipet só
3 ek cukor
350 g friss eper
tetszés szerint: szárított, ehető virágszirom
A sütőt 220 fokra előmelegítettem (alsó-felső sütés). A felfújtformát vajjal alaposan kikentem.
A tojást, tejet, lisztet, sót, 2 ek cukrot és a vanília kikapart belsejét kézi habverővel folyékony  tésztává kevertem.
Az epret folyóvízben megmostam, alaposan lecsepegtettem.
A tésztát beleöntöttem a formába és elhelyeztem benne az eperszemeket. A maradék 1 ek cukorral megszórtam és kb. 20 perc alatt készre sütöttem.
Tálalás előtt megszórtam szárított virágszirommal :-D

Diós linzer (preckedli, hercel)

Idén Húsvét előtt nem nagyon volt időm sütni, inkább a családdal és magammal foglalkoztam ;-)... Azért, hogy mégis legyen az asztalon valami be-be kapni való, ezt a nagyon omlós, sváb diós linzer-kekszet (aminek a képe éppen szembejött velem a neten), volt   muszáj megsütnöm. Nem bántam meg. Bár kicsit vacakolós volt a dióba való mártogatás és bizony, igyekezni kellett a kiszúrással, tepsibe tevéssel, mert a zsír miatt hamarabb puhult a tészta, mint egyébként. Végül azért jól sikerült és bizony nagyon ízlett :-)
Hozzávalók kb. 4 nagy tepsihez (ez jó nagy adag):
1/2 kg sima liszt
1/ tk só só
8 g (1/2 csomag) sütőpor, vagy 1 kk szódabikarbóna
1 bio citrom lereszelt héja és kinyomott leve
15 dkg puha vaj
20 dkg porcukor
15 dkg puha zsír (most nekem nem volt mangalica zsírom, csak kacsa... ezzel is jó volt, csak kicsit nehezebb vele dolgozni)
1 vaníliarúd kikapart belseje (vagy 1 tasak vaníliás cukor)
3 tojás
1 ek tejföl
10 dkg dió (nem túl finomra aprítva)
10 dkg kristálycukor
A lisztet egy tálba szitáljuk, hozzáadjuk a sót, sütőport, citrom héját.  A vajat az átszitált cukorral keverjük habosra, majd dolgozzuk bele a zsírt. Adjuk hozzá a vaníliarúd magjait, 2 egész tojást és 1 tojás sárgáját (a fehérjét tegyük félre, ezzel kenjük majd meg a végén a tetejüket), citrom levét és a tejfölt, majd keverjük szép simára. Adjuk a liszthez a zsíros-vajas keveréket és gyúrjuk össze puha tésztává.
Hűvös helyen néhány órán át (esetleg egy egész éjszaka) pihentessük.
A sütőt melegítsük elő 180 fokra.
Pihentetés után a tésztát lisztezett deszkán nyújtsuk 3-4 mm vastagságúra és tetszés szerinti formákkal szaggassuk ki. A kiszaggatott tészták egyik oldalát kenjük meg a tojás fehérjével, majd egyenként fordítsuk bele a darált dióba, vegyük ki  és szórjuk meg egy kevés kristálycukorral.
Helyezzük őket sütőpapírral kibélelt tepsire és 15-20 perc alatt süssük halvány színűre. (Akkor jó, mikor a kekszek széle kicsit már barnulni kezd.)
Miután kihűlt, jól záródó dobozban sokáig eltartható, hacsak meg nem dézsmálja közben valaki...

Márványos sült túrótorta

Mert ezzel a túrótortával már régóta tartoztam a családnak, a napokban egy utószületésnap alkalmából most erre is sor került. Igaz, kicsit megdolgoztam vele, de az eredmény mindenért kárpótolt és így utána gondolva, nem is volt annyira macerás. Tálaláskor a tetején a habcsókot néhányunknál lecseréltem málnaszemekre, ami szintén nagyon passzolt a tartalomhoz...
Hozzávalók egy 26 cm átmérőjű tortaformához:
20 dkg teljes kiőrlésű keksz
10 dkg olvasztott vaj
10 dkg étcsokoládé
75 dkg krémes túró
20 dkg creme fraiche (tejföl és tejszín egyenlő mértékű arányban történő elkeverésével helyettesíthetjük)
1/2 ek étkezési keményítő
15 dkg cukor, csipet só
4 tojás
5 dkg habtejszín (folyékony állapotban)
Karamellszósz:
20 dkg cukor
5 dkg vaj
3/4 tk só
15 dkg habtejszín (folyékony állapotban)
A sütőt (alsó-felső sütés) 180 fokra előmelegítem. A tortaformát sütőpapírral kibélelem. A kekszet egy késes aprítóban morzsásra aprítom, (esetleg tehetjük egy fagyasztózacskóba és egy sodrófa segítségével összemorzsoljuk) és a felolvasztott vajjal alaposan összekeverem.
Belenyomkodom a tortaforma aljába. (Segítség lehet egy kanál domború oldala.)
Beteszem a sütő középső sínére és 10 percig sütöm, majd kiveszem és félreteszem.
A sütő hőmérsékletét leveszem 170 fokra.

A túrót selymesre keverem a creme fraiche-el, keményítővel, cukorral és csipet sóval. A tojásokat egyenként beledolgozom.
A tejszínt felforralom és a vízgőz felett felolvasztott csokoládéhoz öntöm, jól el.
A túrós masszát megfelezem és az egyik feléhez hozzáadom a csokoládés egyveleget.
A fehér túrómasszából 3 kanálnyit a kihűlt kekszalap közepére teszek, majd a csokis krémből 3 kanállal a fehér közepébe csorgatok. Majd megint a fehér következik, amit a csokis közepébe teszek. Addig csinálom ezt váltakozva, míg a kétféle massza elfogy. Így a belülről a krém szép lassan a tortaforma  fala felé fog folyni. A végén egy hurkapálcával óvatosan a tetejét még megkeverem (nem szükséges, ez esetben zebracsíkszerű mintát kapok a végén).
A sütőben kb. 65-70 percig sütöm. (Ha nagyon égne, sütőpapírt rakok a tetejére.)
Mikor kész, legalább 3 órát hűlni hagyom.
A karamellszószhoz a cukrot 3 ek vízzel felolvasztom és aranybarnára karamellizálom. Félrehúzom a tűzről, majd a vajat (apránként) és a sót belekeverem. Felöntöm a tejszínnel és visszateszem a tűzhelyre. Óvatosan, alacsony hőfokon 2 perc alatt simára keverem.
A tortát a folyékonyra melegített karamellszósszal tálalom.
(A torta díszíthető kedvünkre, bármiféle szemes gyümölccsel, vagy habcsókkal is.)

Viallini, az ellenállhatatlan toszkán keksz

Kinézetre azt hiszi az ember, hogy ez a nem igazán formás, rusztikus kis golyóféle semmi különös, de már az első harapás után rájön, mekkorát tévedett. A benne keveredett textúrák annyira élvezetessé teszik, hogy a formájáról azonnal megfeledkezik és semmi másra nem tud gondolni, csak a következő falatra.
Igazi "íz-meglepetés" volt számunkra ez a karácsonyi finomság, ami a napos (?) toszkánából érkezett. Persze, a recepttel együtt, ami annyira perfekt volt, hogy a sütés után már nem is tudtuk, melyik az eredeti...
Hozzávalók:
50 dkg búzafinomliszt
1/2 csomag sütőpor
csipet só
1,5 dl desszertbor
1,5 dl olívaolaj (extravirgine)
20 dkg finomszemcsés kristálycukor
5 dkg fenyőmag (az eredeti recept jóval többet ír, én dióbéllel helyettesítettem a hiányzó mennyiséget, ami nem ártott neki)
15 dkg dióbél, nagyon durvára vágva
20 dkg mazsola
porcukor
A mazsolát kevés langyos vízbe (esetleg rumba) 10 percre beáztattam, leszűrtem és konyhai papírtörlővel leitattam róla a nedvességet.
Az átszitált lisztet a hozzákevert sütőporral és csipet sóval egy nagyobb edénybe szórtam, majd egymás után, állandó keverés mellett (nehogy csomós maradjon), hozzáöntöttem a desszertbort és az olívaolajat.
Ezután került bele a cukor, a fenyőmag és a dió, majd a mazsola. Kézzel alaposan átgyúrtam, hogy a hozzávalókból mindenhová kerüljön. (Kissé morzsalékosnak tűnhet ekkor a tészta, de ez nem baj. Formázáskor a kézmelegtől egybeáll majd.)
A sütőt 180 fokra előmelegítettem.
Egy tepsit bekentem olívaolajjal és vékony porcukorréteggel beszórtam (eredetileg liszt lett volna, de szerintem így még finomabb lett).
A tésztából dió nagyságú golyókat formáztam és egymástól kisebb távolságra a sütőlapra sorakoztattam őket. 15-20 perc alatt készre sültek. (Ha nagyon színt kapna, le lehet sütőpapírral, vagy alufóliával fedni, hogy meg ne égjenek.)
Langyosan porcukorban meghempergettem őket és kínáltam a már türelmetlenül várakozó társaságnak... :-)

Úritökös-túrós lepény leveles tésztából

Végre itt a spárgatök, úri-tök, főzőtök (ki, hogy hívja) családunk nagy kedvence. Amint megjelenik a piacon, legtöbbször gyorsan a kosaramba kerül, hogy valami nagyon tavaszi készüljön belőle. Jelen esetben egy édes lepény (valójában egy quiche-szerűség), nyitott tetejű pite kerekedett ki, amit  zöldség tartalma ellenére, mindenki nagyon a kedvére valónak talált. (Igaz, a tavaszhoz csak a töknek volt köze...). Még az is újra kért belőle, akiről köztudott, hogy nem szereti a kaprot/tököt/cukkinit. Valószínűleg a családban ez az idei nyár egyik igen népszerű tésztája lesz.
Hozzávalók 4 személynek:
1 csomag (270 g) friss vajas leveles tészta (Tante Fanny) - persze, lehet másfajta is, de ezzel nagyon finom!
1 közepes, zsenge tök (kb. 1/2 kg), legyalulva (cukkinivel is működik!!!)
25 dkg félzsíros tehéntúró
2 dl tejföl
10 dkg cukor
2 nagy tojás
1/2 csokor kapor, felaprítva
1 kk só

A sütőt 180 fokra előmelegítjük.
A legyalult tököt (cukkinit) enyhén besózzuk és kb. 10 percig állni hagyjuk.
Egy piteformát (az enyém 26 cm átmérőjű, széltől-szélig) kibélelünk sütőpapírral, vagy vékonyan kikenünk vajjal. Belesimítjuk a levelestésztát, a lelógó végeket levágjuk. (Ez lesz majd a tetején a csíkozás.) Villával megszurkáljuk és hidegre tesszük.
A töltelékhez a túrót egy villával kissé összenyomkodjuk, hozzáadjuk a tejfölt, tojást, cukrot és alaposan kikeverjük. (Én ezt egy elektromos habverővel oldom meg pillanatok alatt.)
A besózott tököt (cukkinit) folyóvízben kissé kimossuk, kézzel kinyomkodjuk és a kaporral együtt a keverékhez adjuk. Alaposan összekeverjük, rásimítjuk a leveles tésztánkra, a levágott tésztából csíkokat, vagy más mintát vágunk, ráfektetjük a töltelékre és kb. 35-40 perc alatt készre sütjük a pitét. (A teteje kissé itt-ott megbarnul, de ez nem ront az ízén ;-)
Tálaláskor porcukrot szórhatunk rá. Nagyon, de nagyon finom, főleg langymelegen!

Répatorta

Ha Húsvét, akkor természetesen répatorta is kerül az ünnepi asztalra, persze a sült túrótorta mellé. Több próbálkozásom is volt ez ügyben már, de ez lett az etalon. Annyira finom, levegős, könnyű, hogy az ember csak eszi és eszi... Aki szereti a répás süteményeket, az most igazán jó helyen jár.  Nagyon érdemes elkészíteni...
Hozzávalók egy 26 cm átmérőjű kapcsos tortaformához:
tészta:
50 dkg sárgarépa
csipet só
1 bio narancs lereszelt héja és leve
20 dkg darált mandula (esetleg 10-10 dkg darált mandula és dió vegyesen)
20 dkg búza finom liszt
2 tk sütőpor
4 tojás
25 dkg cukor
1 dl napraforgóolaj
krém:
25 dkg mascarpone
2 dl habtejszín
1 ek porcukor
1 bio narancs lereszelt héja és leve
csipet tonkabab (elhagyható)
A sütőt 180 fokra előmelegítem (alsó-felső sütés). A tortaforma alját kibélelem sütőpapírral. A sárgarépát megpucolom és finomra reszelem, csipe sóval megszórom. A lisztet a mandulával, narancshéjjal és a sütőporral összekeverem, majd a kissé kinyomkodott répát beledolgozom.
A tojásokat kettéválasztom, a fehérjét csipet sóval kemény habbá verem és félreteszem.
A tojássárgát a cukorral, olajjal és narancslével kikeverem, a répa-liszt masszát hozzáadom és lazán összedolgozom.
Vigyázva beleforgatom a felvert tojáshabot is. A masszát a formába öntöm és a sütő középső rácsára tolva, kb. 50-55 perc alatt készre sütöm (tűpróba!). A formában langyosra hagyom hűlni, majd egy tálra csúsztatom és teljesen kihűtöm.
A krémhez a mascarponét kikeverem a cukorral, (tonkababbal), narancs reszelt héjával és levével. A tejszínt keményre felverem és beleforgatom a krémbe, ezzel kenem meg a már kihűlt tortát. Színes cukorkával díszítem. Tálalásig hűtőbe tartom. 12 szeletet ad ki.

Sült túrótorta

Egyik sztár-receptem, ami elronthatatlan és biztos sikert arat bármilyen gyümölccsel. Én legjobban szilvával és meggyel szeretem, de szerintem bármilyen szezonális gyümölccsel megállja a helyét.
Akár befőttel, akár friss termésből készül, mindenképpen sikerre számíthat.
Hozzávalók egy 26 cm átmérőjű tortaformához (kb. 12 szelet):
15 dkg vaj
20 dkg vajas keksz
50 dkg eper, szilva, vagy cseresznye, meggy stb...
50 dkg zsírszegény, krémes túró
12 dkg kristálycukor
1 csomag vaníliás cukor
4 dkg étkezési keményítő
3 tojás
13 dkg habtejszín
1 tk sütőpor
A vajat egy edénykében olvasszuk fel, majd hagyjuk kissé hűlni. A kekszet morzsoljuk össze konyhai robotgéppel, vagy egyszerűen egy konyhai sodrófa segítségével és öntsük hozzá a folyékony vajat. Keverjük alaposan össze, majd nyomkodjuk bele a tortaformába, amit előzőleg sütőpapírral kibéleltünk. (Tapasztalatból tudom, ez azért jó, mert a végeredmény sokkal könnyebben tálra csúsztatható minden nehézség nélkül.) Egy leveses kanál hátoldalával alaposan  egyengessük el. Rövid időre tegyük hidegre.

Ha friss gyümölcsből készítjük, a gyümölcsöt tisztítsuk meg, szükség esetén magozzuk és ízlés szerint daraboljuk fel. Terítsük el a kekszalapon és 180 fokos sütőben süssük elő (Amennyiben befőtt-tel készül a tortánk, természetesen ez a sütés kimarad, hiszen puha a gyümölcsünk.)
A túrót dolgozzuk krémesre a cukorral, vaníliás cukorral, étkezési keményítővel, tojással, tejszínnel és sütőporral. A masszával borítsuk be a gyümölcsöt. (Amennyiben marad még pár darab, a krém tetején is eloszthatjuk.)
A sütő középső sínén, 180 fokon, kb. 50 perc alatt süssük készre.
Hagyjuk hűlni, csak azután szeleteljük. Ínyenceknek fagylalt kíséretében ajánlom!

Darás (grízes) tészta

Gyerekkorom nagy kedvence, leginkább egy kiadós leves után...
Mint hétköznapi tészta napjainkban családom egyik favoritja, ami most éppen a krumplileves után kívánkozik.
És igen, tudom, valószínűleg már mindenkinek megvan a maga variációja, de szeretném családom felnövekvő generációjának az én verziómat is továbbadni. Talán még valakinek hasznára válik. ;-)

Hozzávalók 3-4 személyre (nem éhes gyomorra):
1 dl étolaj, vagy zsír (nálam kacsazsír)
15 dkg búzadara
csipet só
1-1,5 dl víz
30 dkg szélesmetélt tészta
sárgabaracklekvár
porcukor
Egy nagyobb serpenyőben felforrósítom a zsiradékot, beleszórom a búzadarát, csipet sót szórok rá és közepes lángon, folyamatosan kevergetve aranybarnára pirítom.
Ekkor nagyon óvatosan, mert a gőz felcsap, apránként felöntöm a vízzel (egyszerre ne túl sokat, mert elvenni már nem lehet belőle, de pótolni igen, -  lényeg, hogy a gríz puha legyen), elkeverem és fedő alatt hagyom puhulni.
Közben egy nagy fazékban vizet forralok, enyhén sózom és a tésztát  megfőzöm. Leszűröm, és én ilyenkor egy kevéske vajjal még összekeverem, hogy ne tapadjon a tészta össze. (Lehet a vízbe is pár csepp olajat önteni, de nekem ez a vajas megoldás jobban bejön.)
A még meleg tésztát hozzákeverem a pirított darához. Jól átkeverem,  hogy a darából mindenhova jusson, átmelegítem, majd sárgabaracklekvárral és porcukorral tálalom.

Máglyarakás sárgabarack befőttel

Na persze, befőttből, de azért nagyon ott volt a helyén. Mert mit is rakjak a siserehad orra elé a krumplileves után? Valami édes kellett, meg volt is maradék száraz kifli még otthonról. (Itt nincs az a fajta, amit szeretünk, csak sós, vagy nagyon édes...)
Nem fogtam mellé, morzsa nem maradt...
Hozzávalók 3-4 személyre:
4 szikkadt kifli, esetleg kalács
4 dl zsíros tej
3 tojás
1 ek porcukor
1 zacskó vaníliáscukor
1/2 citrom reszelt héja
csipet só
1 üveg felezett sárgabarack
2 ek olvasztott vaj
5 dkg finomított kristálycukor
mandulalapocskák
A sütőt 180 fokra előmelegítem.
A felkarikázott kifliket egy nagyobb tálba szórom. A tejbe beleszórom a reszelt citromhéjat, felforralom és ráöntöm a kiflikre. Óvatosan átkeverem és hagyom, hogy beszívódjon.
A tojásokat szétválasztom, a sárgáját a porcukorral, vaníliáscukorral,  sóval összekeverem és ezt is ráöntöm a kiflikarikákra.
Lazán összekeverem és hagyom, hogy a kifli beszívja az öntetet.
Közben leszűröm a sárgabarackot.
A kiflimassza felét egy sütőpapírral kibélelt tortaformába (vagy egy vajjal kikent tűzálló tálba) terítem és a barackfelekkel beterítem (lehet hozzákeverni egy kevéske folyósra melegített sárgabaracklekvárt is, nagyot dob rajta!). A maradék kiflikkel befedem.
Betolom a sütőbe és 15 percig sütöm. Ekkor olvasztott vajjal megöntözöm és még 15 percig sütöm.
Ezalatt a tojásfehérjéket a kristálycukorral kemény habbá verem és a  kiflifelfújt tetejére simítom. Megszórom a mandulalapokkal és 200-210 fokon rövid ideig készre sütöm.

Ribizlis-vaníliás mini tortácskák

Furcsa mód ez az első olyan süteményem, amit nem sikerült megkóstolnom, úgy fogyott el. Ugyanis leánybúcsúra készült és minden darabnak már előre volt gazdája. Kicsit izgultam, hogy vajon finom lett-e, de hamar megnyugtattak. 5 perc alatt kiürült a tál... Rettentő egyszerű, mondhatnám, elronthatatlan.

Hozzávalók 12 darabhoz:
6 dkg puha vaj
6 dkg cukor
2 tk vaníliás cukor
csipet só
2 ek citromlé
1 tojás
1 tojás sárgája
12,5 dkg liszt
1 tk sütőpor
15 dkg ribizli
A sütőt 170 fokra előmelegítem. A tortácska (cupcake) sütőformát (nekem olyan van, amibe 12 tortácskát süthetek és a mélyedések közepe kissé kiemelkedik) vékonyan kikenem vajjal (ha valakinek szilikon van, azt nem kell).
A vajat, cukrot, vaníliás cukrot, sót egy tálban alaposan kikeverem, hogy a cukor felolvadjon. A citromlevet, egész tojást és a tojás sárgát is beleadom.
Lisztbe szórom a sütőport, beleszitálom a vajas masszába és jól elkeverem.
A megmosott ribizlit leszemezem. Konyhapapíron, amennyire lehet lecsepegtetem és óvatosan a tésztába dolgozom, amit aztán elosztok a sütőforma mélyedéseibe. (Vigyázat, a sütés közben megemelkedik a tészta, tehát ne egészen a mélyedések pereméig adagoljuk a tésztát!)
Betolom a sütőbe és kb. 20 perc alatt készre sütöm. (Érdemes tűpróbát végezni!)
Mikor kiveszem a sütőből hagyom hűlni kicsit a formában, aztán egy sütőpapírral leterített sütőrácsra borítom, ahol teljesen lehűtöm.
Mikor teljesen kihűlt, lehet díszíteni cukormázzal, porcukorral, cukorkákkal stb.
Nagyon mutatós és igazán finom.

Narancsos-fehér csokoládés pite

Már a receptírás elején kisebb gondot okozott ennek a finomságnak az elnevezése, ugyanis erdetileg "tarte"-nak gondoltam, de aztán úgy döntöttem, mégis jobban hangzik magyarul a pite elnevezés. Végül is teljesen mindegy, mi csak  "narancs-tart"-nak hívjuk.

Igazából talán télen kívánkozna megsütni, de mi annyira szeretjük, hogy általában eltekintünk az évszaktól.

Hozzávalók egy 24 cm átmérőjű formához:
Tészta:
10 dkg fehér csokoládé
6 dkg puha vaj
3 tojás (szétválasztva)
6 dkg liszt
6 dkg porcukor
10 dkg finomra darált mandula
7 dkg cukor
10 dkg kandírozott narancs
40 ml narancslé
Tető:

2-3 bio narancs (nagyság függvénye)
30 dkg cukor

A tésztához az összevágott csokoládét forró vízfürdőben felolvasztjuk. Langyosra hűtjük, közben a sütőt 170 fokra (alsó-felső sütés) előmelegítjük.
Egy tarte/pite formát kivajazunk, megszórjuk kevés liszttel (vagy kibéleljük sütőpapírral).
A vajat és a langyos csokoládét habosra keverjük, hozzáadjuk a tojássárgákat.
A lisztet és a porcukrot átszitáljuk és összekeverjük a darált mandulával.
A tojásfehérjét jó keményre felverjük, közben a cukrot porciónként hozzáadagoljuk. Ezt a habot óvatosan a liszes keverékhez vegyítjük.
A felaprózott, kandírozott narancsot a vajas masszához keverjük a narancslével együtt és összeforgatjuk a lisztes keverékkel.
Ezt a masszát a tarteformába simítjuk és kb. 35 perc alatt készre sütjük.
Eközben a narancsokat forró vízben lemossuk, megszárítjuk és vékonyan felkarikázzuk. A tetőhöz való cukrot 2,5 dl vízben felolvasztjuk, a narancsszeleteket beletesszük és alacsony lángon pár percig főzzük. Levesszük a tűzhelyről és hűlni hagyjuk.
A kész tarte-t (pitét) tálra csúsztatjuk, a kihűlt cukrozott narancsszeletekkel befedjük és kívánságra vaníliafagylalttal kínáljuk.
A siker nem marad el!

Csokoládé mousse torta sütés nélkül

Nehezen kezdtem neki, nem is értem miért, mert elképesztő finom lett!  1 nappal a fogyasztás előtt készítettem el, így rendben összeállt a krém, de gondolom, pár óra is elég neki. Csokifüggőknek mindenképpen ajánlom...
Hozzávalók egy 20 cm-es átmérőjű tortaformához:
10 dkg Lotus karamell keksz
10 dkgBahlsen Leibniz vajas keksz (persze, lehet bármilyen 20 dkg töltetlen keksz, nem kell különböző. Nekem ezekből volt maradék...)
8 dkg olvasztott vaj
3,5 dl habtejszín
2 tojássárga
20 dkg 70%-os étcsokoládé
0,5 dl krémlikőr (pl. Baileys Salted Caramel, Irish Cream Likör)
1-2 tk cukrozatlan holland kakaópor
A darabokra tört kekszeket ledaráljuk, vagy késes betétű aprítóban morzsásra daráljuk (esetleg összetörjük egy zárható műanyag zacskóban) és az olvasztott vajjal jól eldolgozzuk.
Egy tortaforma alját sütőpapírral kibélelünk, a tortakarika oldalát kivajazzuk és belesimítjuk, -nyomkodjuk a kekszes alapot. (Ehhez én egy leveseskanál domború oldalát használtam.) Míg elkészül a rávaló mousse, hűtőbe tesszük.
1,5 dl habtejszínt felforralunk, majd kis adagokban (hőkiegyenlítés!), állandó kevergetés mellett ráöntjük a felvert tojássárgára (óvatosan, össze ne ugorjon a tojás!), visszaöntjük a fazékba, majd kézi habverővel folyamatosan kevergetve sűrűre főzzük.
Egy szűrön át az összetört csokoládéra csorgatjuk. Hagyjuk a forró sodótól megolvadni a csokoládét, hozzáadjuk a krémlikőrt, krémesre kikeverjük és hűlni hagyjuk.
A maradék 2 dl habtejszínt nem túl keményre (inkább legyen lágy) felverjük (aki édesebbre szeretné, tehet a habtejszínbe 1-2 tk porcukrot) és spatulával, alulról felfelé, több részletben, beleforgatjuk a lehűlt olvasztott csokis keverékbe.
A kekszalapot kivesszük a hűtőből, elkenjük rajta a csokis krémet és legalább 2-3 órára visszatesszük hűtőbe.
Tálalás előtt kedvenc tortatálunkra helyezzük, megszórjuk a kakaóporral és kinek-kinek kedvére, felvert tejszínhabbal kínáljuk.

Narancstorta mandulával

Mikor az ember valami édességre vágyik, de tudja, hogy csak módjával szabad, na, akkor jön ez a sütemény.
Egy délután, kettesben, a fél tortaforma tartalmát eltüntettük úgy, hogy nem volt semmiféle lelkiismeret furdalásunk.
Az ellenállhatatlan aromáért és a kellemesen szaftos állagért az a két bio narancs héja és húsa felel, amelyek a sütemény karakterét adják. A narancsíz tökéletesen megmarad, úgy hogy egy leheletnyi finom fanyarság is érezhető benne. Ez olyan kuriózumot kölcsönöz a tortának, ami a legkevésbé sem árt neki.
Hozzávalók 10 személyre (24 cm-es átmérőjű tortaformához):
2 db bio, kb. á. 150 g-os narancs
5 tojás
20 dkg finomított kristálycukor
23 dkg finomra darált mandula
2 ek mandulalap (szeletelt mandula)
porcukor a beszóráshoz
A sütőt 180 fokra előmelegítjük (alsó-felső sütés).
A narancsokat forró vízzel lemossuk, leszárítjuk, a héjával együtt feldaraboljuk (ha magos, akkor a magokat eltávolítjuk). Egy fazékban 1 ek vízzel, fedő alatt 1/2 órát gyengén pároljuk, amivel a keserű íz eltűnik, puha lesz és a folyadék is elpárolog.
Mikor kihűlt, aprítóval, vagy botmixerrel pürésítjük.
A tojásokat szétválasztjuk és a fehérjét (csipet sóval) kemény habbá verjük, miközben a cukor felét (10 dkg) apránként hozzákeverjük.
Egy másik tálban a tojássárgákat a maradék cukorral 3 perc alatt krémesre verjük. (Fontos, hogy a cukor felolvadjon benne.)
Először beleadjuk a narancspürét,  majd a darált mandulát és alaposan elkeverjük.
A felvert tojásfehérjéből óvatosan, kanalanként keverünk hozzá, hogy össze ne törjön a hab.
Egy sütőpapírral kibélelt tortaformába simítjuk és megszórjuk a mandulalapokkal.
A sütő középső sínére toljuk és kb. 50 perc alatt aranybarnára sütjük. Tűpróba! (Ha nagyon barnulna, sütöpapírral letakarjuk a tetejét.)
A formában hagyjuk hűlni, majd óvatosan tortatálra csúsztatjuk.
Tálaláskor megszórhatjuk kevés porcukorral.

Eredeti recept innen, kisebb változtatással

Sütőtökös-almás sütemény

Édes zöldség. Ez lehetne a mottója ennek a posztnak, hiszen a sütőtököt (téli tököt) legtöbben sütve, esetleg levesnek ismerik, ám ebben az eseteben egy nagyon finom sütemény alapanyagaként szolgál. Érdemes kicsit utánamenni a megfelelő tökfajtának, mert a hokkaido variáns (japán sütőtök) itt a legnyerőbb. (Persze más fajtával is kiváló.) Alma esetében a Kinek, mi van? elmélet játszik, hiszen akár egyféle fajtát, akár keverve teszünk bele, mindenképpen sikerre számíthatunk.

Hozzávalók egy kb. 39x35 cm-es tepsihez:
40 dkg hokkaido (vagy másfajta, de lehetőleg ízes) tök
1 kg alma
20 dkg puha vaj
25 dkg finomított kristálycukor
1 csomag vaníliás cukor
csipet só
7 tojás
25 dkg finom liszt
25 dkg rétes liszt
4 tk sütőpor
10 dkg mandula lapocska
1 tk őrölt fahéj
1 ek porcukor
Mindenekelőtt a sütőt kapcsoljuk be alsó-felső sütésre 180 fokra.
A tököt megpucoljuk, vagy megpucoltatjuk ;-)  , a magokat eltávolítjuk és akkora darabokra vágjuk, hogy jól kézbe lehessen fogni, mert ezután kis lyukú reszelőn lereszeljük.
Az almát meghámozzuk, felezzük, a magházat kivágjuk, ha túl nagy, negyedeljük. A domború részét 6-7-szer hosszába bevágjuk, citromlével megöntözzük. (Nehogy megbarnuljon.)
A vajat 22 dkg cukorral, vaníliás cukorral és egy csipet sóval kb. 3 perc alatt kézi mixerrel habosra keverjük.
A tojásokat egymás után beleadjuk, közben keverjük.
A kétféle lisztet a sütőporral elvegyítjük és a kinyomkodott, lereszelt tökkel szintén belekeverjük a masszába.
A tésztát egy sütőpapírral kibélelt tepsibe simítjuk és az almaszeleteket a bevágott domború felükkel felfelé a masszába nyomkodjuk.
A mandula lapokkal megszórjuk. A maradék 3 dkg cukrot összekeverjük a fahéjjal és ezzel is meghintjük a tésztát.
Betoljuk a sütő középső sínére és kb. 50 perc alatt készre sütjük.
Kicsit hűlni hagyjuk, csak akkor szeleteljük. Tálaláskor megszórhatjuk kevés porcukorral.

Mandulás rétegelt almatorta

Ha az ember lánya kap egy jó nagy kosár almát, mi is az első, amit készít belőle? Természetesen valami almás süteményt. Mivel az alma sok volt és a tészta úgyis hízlal, ez utóbbit leredukáltam. Vagyis a tészta mellékszerepet kapott a főszereplő alma mellett. Nagyon nem volt baj! Ha még egy kis fagylalt is lett volna a hűtőben, az lett volna az igazi! Persze, így is morzsáig elpucoltuk.
Hozzávalók egy 26 cm átmérőjű tortaformához:
18 dkg vaj
4 tojás
18 dkg cukor
2 ek calvados (esetleg almapálinka, alkohol nélkül almalé)
18 dkg liszt
1 tk sütőpor
80 dkg alma
Öntet:
4 dkg vaj
4 dkg cukor
4 dkg szeletelt mandula
1 tojás
A vajat felolvasztjuk, a tojásokat a cukorral és a calvadosszal sima krémmé keverjük. Miután a liszthez hozzáadtuk a sütőport, a vajjal együtt a cukros krémbe dolgozzuk.
A sütőt 175 fokra (alsó-felső sütés) előmelegítjük és egy tortaformát sütőpapírral kibélelünk.
A megmosott, meghámozott, magház nélküli, negyedelt almákat viszonylag vékony szeletekre vágjuk.
A tészta felét belesimítjuk a formába, majd az almaszeletek felével körkörös alakban, kissé egymást fedve, beterítjük.
Rákenjük a tészta madarékát és beborítjuk a megmaradt almával.
Az öntet elkészítésékor a megolvasztott vajhoz adjuk a cukrot, amit olvadásig kevergetünk. Kissé hűlni hagyjuk, a mandulát, tojást is hozzáadjuk és elosztjuk az almatorta tetején.
Betoljuk a sütőbe és hagyjuk, hogy kb. 45 perc alatt szép pirosra süljön. (Ha nagyon pirulna, sütőpapírral letakarjuk.)
Mielőtt kivennénk a formából hagyjuk hűlni kissé, majd ezután egy konyhai rácson teljesen kihűtjük, csak ezután szeleteljük.

Mennyei finom!

Joghurtos meggyes pite

Nagyban benne járunk a cseresznye,- illetve meggyszezonban, ámbár ez a pitetészta éppen olyan, hogy bármilyen más gyümölccsel is mindenki csak kapkodhat érte. Én már barackkal is elkészítettem, amivel szintén királyi volt.

Hozzávalók egy 34x23 cm-es tepsihez:

6 tojás

10 dkg porcukor

5 dkg gríz

15 dkg sima liszt

1/2 csomag sütőpor

csipet só

20 dkg natúr, élőflórás joghurt

10 dkg cseresznyejoghurt (vagy olyan gyümölcsjoghurt, mint a belevaló gyümölcs)

1 citrom lereszelt héja

1 vaníliarúd

80 dkg magozott meggy (cseresznye, barack, szilva stb...), lehet üvegben eltett, lecsepegtetett is!

A sütőt 180 fokra előmelegítjük (NEM légkeverés!).

A tojásokat szétválasztjuk és a sárgáját alaposan kikeverjük a cukorral (lehetőleg fehéredésig). 

Hozzáadjuk a joghurtokat.
A vanília rudat hosszában kettévágjuk, kikaparjuk a belsejét és a reszelt citromhéjjal együtt szintén hozzákeverjük.

A leszitált lisztbe belekeverjük a grízt és a sütőport, majd a joghurtos keverékhez adjuk.

A tojások fehérjét egy csipet sóval nagyon keményre verjük és óvatosan, lazán beleforgatjuk a masszába.

Mindezt nagyon óvatosan végezzük, hogy ne törjön össze a hab!

Egy sütőpapírral kibélelt tepsibe simítjuk, megszórjuk a gyümölccsel és 25-30 perc alatt készre sütjük.

A sütési idő felénél (kb. 15 perc után) csökkenthetjük 10 fokkal a hőmérsékletet. (Mielőtt kivesszük, tűpróba!)

Tálaláskor megszórhatjuk még egy kevéske porcukorral.