Marhahúsleves

Tudom, tudom, ez az a leves, ami már majdnem minden gasztroblogos oldalán megtalálható és az interneten is  rengetegszer ránk köszön, de valahogy nálam ez eddig még mindig elmaradt. Most végre sikerült egy valamirevaló fotót is készítenem róla, így nem volt mese, közreadom.

Ebben az esetben igazán a fűszerezésére figyeltem, ami nagyon meghálálta magát. Sikerült egy olyan igazi vasárnapi, tisztességes húslevest főznöm, amire senki nem panaszkodott és nem maradt belőle másnapra egy kanálnyi sem.

Hozzávalók 4 személyre:

80 dkg marha leveshús (pl. fartő, rostélyos, szegy, ökörfark...)
3-4 db kisebb méretű marha velős csont
60 dkg leveszöldség (sárgarépa, petrezselyemgyökér, karalábé, zellergumó...)
1/4 rész kis fej kelkáposzta (mi nagyon szeretjük)
1 fej vöröshagyma
1/2 szál póréhagyma
4 gerezd fokhagyma
1 zöldpaprika
15-20 db szemesbors
2 cm friss gyömbér
2 babérlevél
szárított, vagy friss zellerszár
1 kis csokor petrezselyem
1-2 db szegfűszeg
4-5 db szegfűbors
1 mk őrölt szerecsendió
néhány szál sáfrány
só
opcionális: cseresznyepaprika

(Valahol olvastam, hogy jót tesz a húslevesnek, ha a húst legelőször forró vízzel leforrázzák, pár percig állni hagyják, majd leöntik róla és csak ezután öntik fel hideg vízzel. Állítólag így sokkal tisztább lesz a leves. Most ezt kipróbáltam, és valóban tapasztaltam, hogy kevésbé habzott fel.)
Igyekeztem a konyhámban található legnagyobb fazékkal indítani. Legaljára helyeztem a velős csontokat, miután a végeit sóval bedörzsöltem, hogy a velő főzés közben ki ne essen. (Működött!)
Erre fektettem a leforrázott leveshúst és felengedtem a fazekat kb. 3,5 l hideg vízzel. Alacsony hőmérsékleten, fedő nélkül főzni kezdtem, amíg gyöngyözni indult és közben szűrő segítségével szedtem le a keletkezett habot.
Ekkor hozzáadtam a papír teafilterbe (vagy teatojásba) csomagolt fokhagymát, szemesborsot, gyömbért, szegfűszeget, szegfűborsot és kicsit megsóztam.
A hagymát egészben hagytam, csak a legkülső héját szedtem le (szép színt adott), így raktam a babérlevéllel együtt a levesbe, ami takarékon gyöngyözve főtt kb. 1/2 órát.
A megtisztított, egybehagyott répákat (a nagyon vastagokat félbevágtam), a nagyobb szeletekre vágott zellert, karalábét, zöldpaprikát, pórét, zellerszárat, csokor petrezselymet, kelkáposztát, (cseresznyepaprikát) ekkor adtam hozzá. Beleszórtam a szerecsendiót és nagyon lassan, fedő nélkül kb. 3 órát főztem. (Ha még nem puhultak meg a benne levők, természetesen tovább kell.) Főzés közben kicsit utána sóztam és a vége felé beleadtam a sáfrányt.
Mikor úgy tűnt, hogy minden rendben megfőtt, félrehúztam a fazekat és 10 percig pihenni hagytam.
Ezután egy külön edénybe, vigyázva kiszedtem a zöldségeket, a húst és a csontot, majd nagyon óvatosan, hogy ne kavarodjon fel, egy  sűrű szűrőn (amibe előzőleg egy gézlapot helyeztem), merőkanállal (!) átszűrtem a levest. Amit nem lehetett megenni (pl. babérlevél stb...), külön tálkába szedtem és kidobtam.
A csontból kiütögettem a velőt, pirítósra kentem, sóztam, őrölt borssal megszórtam és a leves tálalása előtt azon mód megettük.
A húslevest általában saját gyártmányú cérnametélttel tálalom (most is ez történt), ezt kevés leveslében főztem ki.
Tálaláskor a zöldségeket és a húst külön tányérokon kínáltam, mert van aki a levessel együtt szereti és van aki, mint például én, a leves után, mustárral eszi.

Frankfurti leves, avagy kelkáposztaleves virslivel

Mert a húsleveshez nem használtam fel az összes kelkáposztát, ugyan mi legyen a maradékkal? Természetesen frankfurti leves, vagyis kelkáposztaleves virslivel, gyerekkorom nagy kedvence. A virsli ott lapult a hűtőben és a többi hozzávalót is sikerült felkutatni, ezzel adva volt a sikeres munka első előfeltétele.
Miután ronda hideg is volt kinnt, gondoltam duplán jót fog tenni.
Ráadásul olyan hamar megvolt és annyira ott volt benne minden, hogy csak néztem és ettem.
Végül is azt hiszem, ez az egyik legjobb helye a virslinek...
Hozzávalók 4 személyre:
25 dkg jó minőségű frankfurti virsli (én, Radatz Teewüstel-t)
1-2 ek zsiradék, vagy étolaj (én, kacsazsírt)
1 fej vöröshagyma
2-3 gerezd fokhagyma
1 tk pirospaprika
1 tk őrölt kömény
2 tk majoránna
1/4 darab kelkáposzta
2 db közepes burgonya
só, bors
2 dl tejföl
1 ek liszt
A kelkáposztát megmossuk, torzsáját kivágjuk és csíkokra vágjuk. A krumplit meghámozzuk és felkockázzuk.
Egy nagyobb lábasban felhevítjük a zsiradékot és megpirítjuk benne a felkarikázott virslit.  Ezután kiszedjük egy külön tálra és lehetőleg  melegen tartjuk.
A visszamaradt zsiradékon (ha kevés, adjunk hozzá további zsiradékot) megfonnyasztjuk a megtisztított és apróra vágott hagymát, fokhagymát.
Lehúzzuk a tüzröl és belekeverjük a pirospaprikát, majd a kelkáposztacsíkokat. Alacsony lángon folyamatosan kevergetve pirítjuk, hogy kissé összeessen.
Hozzáadjuk a krumplikockákat és felöntjük 1,2 l vízzel.
Fűszerezzük a köménnyel, majoránnával, sózzuk, borssal megszórjuk.
Közepes lángon, félig lefedve puhulásig főzzük (kb. 15 perc).
Közben készítsünk habarást a tejfölből és lisztből 1 merőkanál leveslével felöntve. Ezt hozzákeverjük a forró leveshez, majd a virslikarikákat is beleadjuk. Még egyet rottyantunk rajta és lehet is tálalni...

Túrós pogácsa

Ez az a pogácsa, ami mindenkinek kell! (Apróséf oldalán találtam, kisebb változtatással magunk mennyiségére, szájízére igazítottam.) Fantasztikusan könnyű, légies, nagyon egyszerű és miután én most igazi, házi túróval készítettem, egyértelműen éreztem benne a túró enyhén savanykás zamata mellett az édeskés tejízt is. Persze, ha nem sikerül házi túróhoz jutni, gondolom, jobbfajta üzletivel is hasonló siker lesz. Igazán kicsi pogácsaszaggatóval érdemes dolgozni, így az ember egy falatra bekapja. Igazi bor,- sörkorcsolya... (tea mellé sem rossz ;-)
Hozzávalók:
1/2 dl tej
1 kk cukor
15 g friss élesztő
25 dkg finom búzaliszt
1 dkg só
25 dkg vaj
25 dkg félzsíros tehéntúró
1 tojás sárgája
A langyos tejhez adjuk hozzá a cukrot és morzsoljuk bele az élesztőt. Egy szalvétával lefedve tegyük félre.
A lisztbe belekeverjük a sót és morzsoljuk el benne a vajat. Hozzáadjuk a túrót és az élesztőt, majd addig gyúrjuk, míg rugalmas tésztát kapunk. (Ha szükséges, adhatunk még hozzá egy kis lisztet.)
Fóliába csomagoljuk és 2-3 órára, de legjobb egy éjszakára, a hűtőbe pihentetjük.
A sütőt melegítsük 200 fokra. Vegyük ki a tésztát és gyúrjuk ismét át. Nyújtsuk vékonyra, majd a felét kenjük le a tojássárgával és hajtsuk rá a másik, nem bekent tésztafelet.
Nyújtsuk megint olyan vékonyra mint előzőleg és újra kenjük meg a felét a tojássárgával, majd a száraz tésztafelet hajtsuk rá.
Végül nyújtsuk ki ujjnyi vastagra és egy kb. 4 cm átmérőjű pogácsaszaggatóval szaggassuk ki. Tegyük sütőpapírral kibélelt tepsire, majd a tetejüket kenjük le a maradék tojással. Rövid pihentetés után a sütő középső sínere tolva 20-30 perc alatt süssük készre, míg a teteje szép világosbarna színt kap.
Abbahagyhatatlan...

Korianderes lencsefőzelék

Az új esztendő első napján nálunk is, mint sok más helyen, valami lencsés étel dukál. Most, mert kissé elegem volt az évvégi dínom-dánomból, egy egyszerű főzelék lett belőle, ami kissé máshogy ízesítve, igazi újévi "örömétek" lett. Remélem, az év többi napján is ilyen finomra sikerül minden, ami tőlem az asztalra kerül...
Hozzávalók 4 személyre:
30 dkg száraz lencse
1 nagy vöröshagyma
3 gerezd fokhagyma
1 1/2 tk koriander
2 babérlevél
szerecsendió
4 dkg zsiradék (pl. kacsa-, mangalicazsír, napraforgó olaj stb. )
4 dkg liszt
1/2 citrom
2 dl tejföl
só, mustár, (ecet)
A lencsét a csomagolás utasítása szereint beáztatjuk (vagy nem...).
A hagymát, fokhagymát megtisztítjuk, felaprítjuk, összezúzzuk.
A lencséről leöntjük a vizet és egy fazékba tesszük. Felöntjük hideg vízzel, hogy alaposan ellepje, enyhén sózzuk, beledobjuk a babérlevelet, rászórjuk a koriandert, belereszelünk kevéske szerecsendiót és felforraljuk. Visszaveszünk a hőmérsékletből és kb. 25 percig, fedő alatt  puhára főzzük. (Vigyázat, a lencsének nem szabad szétfőnie! Mindenképpen, olvassuk el a csomagolás mit ajánl, mert lencsefajtánként különböző lehet a főzési idő.)
Elkészítjük a rántást (pfúj!). Egy fazékban a zsiradékot felforrósítjuk, a hagymát megfuttatjuk benne, megszórjuk a liszttel, kissé pirítjuk, majd a fokhagymát is hozzákeverjük. Kevés hideg vízzel csomómentesre eldolgozzuk és a lencséhez adjuk. (Helyette lehet a főzeléket behabarni is, ami menete például a fejtett babaleves receptemnél olvasható. Egészségesebb, de nem adja ki azt az ízt, amit a kacsazsír hoz... Szerintem meg az új év első napján minden megengedhető ;-))
Beledobjuk a vékonyan levágott ciromhéjat, hozzákeverjük a tejfölt és jól összeforraljuk.
Szükség szerint sózzuk, kevéske cukorral, mustárral és citromlével, esetleg ecettel ízesítjük.
A babérlevelet és a fokhagymát tálalás előtt kihalásszuk és a főzeléket magában, vagy valami feltéttel kínáljuk.