Gyerekkorom nagy kedvence, leginkább egy kiadós leves után...
Mint hétköznapi tészta napjainkban családom egyik favoritja, ami most éppen a krumplileves után kívánkozik.
És igen, tudom, valószínűleg már mindenkinek megvan a maga variációja, de szeretném családom felnövekvő generációjának az én verziómat is továbbadni. Talán még valakinek hasznára válik. ;-)
Mint hétköznapi tészta napjainkban családom egyik favoritja, ami most éppen a krumplileves után kívánkozik.
És igen, tudom, valószínűleg már mindenkinek megvan a maga variációja, de szeretném családom felnövekvő generációjának az én verziómat is továbbadni. Talán még valakinek hasznára válik. ;-)
Hozzávalók 3-4 személyre (nem éhes gyomorra):
1 dl étolaj, vagy zsír (nálam kacsazsír)
15 dkg búzadara
csipet só
1-1,5 dl víz
30 dkg szélesmetélt tészta
sárgabaracklekvár
porcukor
Egy nagyobb serpenyőben felforrósítom a zsiradékot, beleszórom a búzadarát, csipet sót szórok rá és közepes lángon, folyamatosan kevergetve aranybarnára pirítom.
Ekkor nagyon óvatosan, mert a gőz felcsap, apránként felöntöm a vízzel (egyszerre ne túl sokat, mert elvenni már nem lehet belőle, de pótolni igen, - lényeg, hogy a gríz puha legyen), elkeverem és fedő alatt hagyom puhulni.
Közben egy nagy fazékban vizet forralok, enyhén sózom és a tésztát megfőzöm. Leszűröm, és én ilyenkor egy kevéske vajjal még összekeverem, hogy ne tapadjon a tészta össze. (Lehet a vízbe is pár csepp olajat önteni, de nekem ez a vajas megoldás jobban bejön.)
A még meleg tésztát hozzákeverem a pirított darához. Jól átkeverem, hogy a darából mindenhova jusson, átmelegítem, majd sárgabaracklekvárral és porcukorral tálalom.
1 dl étolaj, vagy zsír (nálam kacsazsír)
15 dkg búzadara
csipet só
1-1,5 dl víz
30 dkg szélesmetélt tészta
sárgabaracklekvár
porcukor
Egy nagyobb serpenyőben felforrósítom a zsiradékot, beleszórom a búzadarát, csipet sót szórok rá és közepes lángon, folyamatosan kevergetve aranybarnára pirítom.
Ekkor nagyon óvatosan, mert a gőz felcsap, apránként felöntöm a vízzel (egyszerre ne túl sokat, mert elvenni már nem lehet belőle, de pótolni igen, - lényeg, hogy a gríz puha legyen), elkeverem és fedő alatt hagyom puhulni.
Közben egy nagy fazékban vizet forralok, enyhén sózom és a tésztát megfőzöm. Leszűröm, és én ilyenkor egy kevéske vajjal még összekeverem, hogy ne tapadjon a tészta össze. (Lehet a vízbe is pár csepp olajat önteni, de nekem ez a vajas megoldás jobban bejön.)
A még meleg tésztát hozzákeverem a pirított darához. Jól átkeverem, hogy a darából mindenhova jusson, átmelegítem, majd sárgabaracklekvárral és porcukorral tálalom.