Sajtkrémmel töltött óriás kagylótészta (conchiglioni giganti)

Nagyobbik lányom a napokban jött haza a napfényes Toskánából és ajándékképpen, egy zacskó óriás kagylótésztával (Conchiglioni giganti-Pasta di semola) lepett meg. Bajban voltam, hiszen ilyen hatalmas tésztával még nem volt dolgom. Receptek után vadászva, sikerült saját ötleteinket is beleadva, egy igazán különlegeset összehoznunk. Sajnos, egy ronda vírus levert a lábamról, de a család tagjai készségesen vállakoztak a recept kézzelfoghatóvá tételéhez. Az erdmény mindent elsöprö volt, és bár a mennyiség nem mindennapi, gondolom holnap estére már nyoma sem marad.

Hozzávalók 6-7 személyre:

50 dkg óriás kagylótészta

2 csomag mozzarella

50 dkg ricotta

2 nagy szelet feta

2 doboz hámozott paradicsom

1 csokor petrezselyem

4-5 gerezd fokhagyma

1 ek olasz füszerkeverék

só, bors

15 dkg reszelt parmezán

A tésztát forró, sós vízben 8-10 percig (al dente-re) föztük, leszürtük és félretettük hülni.

Mialatt a tészta fött, elkészítettük a tölteléket:

A mozzarellát és a fetát kis kockára vágtuk, a ricotta sajtot egy mélyebb tálban simára kikevertük. Az összeaprított mozzarella- és feta sajtot hozzáadtuk. Ezután alaposan összedolgoztuk a finomra vágott petrezselyemmel és az összezúzott fokhagymagerezdekkel. Sóval és borssal ízesíttettük. Kóstoltuk... hm..., kóstoltuk... hmm..., kóstoltuk... hmmmm...!

Ami ezek után még megmaradt a sajtkrémböl, azt egy kiskanál segítségével a Conchiglioni-ba darabonként beletöltöttük.

A megtöltött tésztát egy elöre kivajazott tüzállótálba helyeztük. (Ekkor már majdnem mindenki jól lakott, de a tisztesség és a kíváncsiság úgy kívánta, hogy folytassuk.) A konzervparadicsomokat apróra aprítottuk, összekevertük az olasz füszerkeverékkel, sóval, borssal és egy evökanál kristálycukorral (bár ez nem volt a tervben, de szerintem ez kimondottan jót tett neki) és a tésztára loccsantottuk. A darált parmezán, ami a tetejére került, már csak "hab volt a tortán".

Elömelegített, 200 fokos (180 fokos, légkeverésesben) sütöben kb 30 percig, szép pirosra sütöttük. Az erdmény minden fáradságot megért!