Fóliában sült fokhagymás, citromos lazacfilé, zöldspárgával

Lassan itt a várva-várt spárgaszezon, amit nagyon vártunk. Muszáj volt az egyik kedvencemet már most elkészítenem, annyira megkívántam.
Igazán egyszerű, nagyon gyorsan elkészíthető és az eredmény magáért beszél!
Nemcsak szemet gyönyörködtetően színes fogás, de egészséges és nagyon ízletes.
Hozzávalók 4 személyre:
4 szelet, lazacfilé, á 10-12 dkg
2 csomag zöld spárga
6-7 ek olvasztott vaj
5-6 gerezd megpucolt, felaprózott (összenyomkodott) fokhagyma
4 ek zöldség alaplé
1 bio citrom lereszelt héja
2-3 ek frissen kinyomott citromlé
1 ek chili szósz (elhagyható)
só, bors
2-3 ek összevágott, friss petrezselyem
A sütőt 220 fokra melegítsük elő.
Vágjunk ki 4 db nagyobb fólia-téglalapot, a széleket gyűrjük kissé össze (oldalfalat képezve), hogy sütés közben a szósz ne folyjon ki.
A spárgákat tisztítsuk meg a fás végektől.
A lazacszeleteket öblítsük le és csepegtessük le.
Egy tálkába a megolvasztott vajat, összeaprított fokhagymát, citromhéjat és -levet, zöldség alaplevet, (chili szószt) sóval, borssal keverjük ki.
A lazacfilék mindkét oldalát szórjuk meg sóval és borssal.
A lazacszeleteket egyenként helyezzük a kivágott fóliadarabokra, úgy hogy melléjük férjenek  a spárga kötegek (illetve, ki, mennyi spárgát szeretne).
Ezután locsoljuk meg az egészet a vajas kencével.
A csomagokat fedjük be fóliával (ne túl szorosan), helyezzük őket egy tepsire (sütőlapra) és toljuk be a sütőbe, ahol 12-15 perc alatt süssük készre.
A készre sült csomagokat óvatosan bontsuk ki, helyezzük adagonként tányérra. Szórjuk meg némi petrezselyemmel és kedvünk szerint, további citromlével öntözzük meg.
Nagyon finom!

Mézes sülttök fetával

Az ünnepek után leginkább valami könnyebb, ámde mégis valami különleges után vágytunk, amit aztán nagyobbik lányom ötlete után eredményesen kiviteleztem. Mivel a sütőtököt nálunk mindenki szereti,  nem volt ellenvetés, hogy fűszerekkel felturbózva most más arcát (ízét) mutassa. Nagyon sikeresnek bizonyult, többszörös ismétlése várható a téli időszakban...
Hozzávalók 4 személyre:
1 db lehetőleg hokkaido tök (ez a legjobb hozzá), de lehet más, kisebb méretű tök is
1 tk őrölt rozmaring
4-5 ek olívaolaj
curry
bors, só
római kömény
15 dkg feta vagy krémfehérsajt
10 dkg dió
4-5 tk méz
A sütőt 180 fokon (alsó-felső sütés) előmelegítem. A tököt megmosom, negyedelem és a magházat eltávolítom. (A hokkaido tököt nem kell meghámozni, a héja puha lesz sütéskor és ehető.) A tököt viszonylag vékony szeletekre vágom. Az olajba belekeverem a fűszereket, sót, borst - mindezt ízlés szerint, ki mennyire akarja fűszeresen. A tököt beleforgatom ebbe a fűszeres olajkeverékbe, hogy mindenhol érje a húsát.
Egy tepsit sütőpapírral kibélelek és belesorakoztatom a tökszeleteket. A fetát összemorzsolom és a diót durvára vágom, majd elosztom a tökön. Megszórom a rozmaringgal és betolom a sütőbe, ahol 30-35 perc alatt puhára sül.
Mikor kiveszem a sütőből, rácsorgatom a mézet és azon melegében tálalom. Lehet mellé bagettet kínálni.

Lecsós tarja sütőből

Nem is tudom miért, de eddig ezt a nagy családi kedvencet, még nem posztoltam soha. Most, hogy valaki kérte a receptjét és nem találtam a blogban, jöttem rá, hogy még adós vagyok az én változatommal.
Biztos vagyok benne, hogy legtöbb háznál már  megtalálható a család szájíze szerinti variációja, de azért én is ideteszem az enyémet.
Mi így szeretjük, de nagyon!
Hozzávalók 2-3 személyre:
4 tarjaszelet
7 dkg füstölt szalonna
2 fej hagyma
2-3 gerezd fokhagyma
2 db zöldpaprika
1 db piros színű paprika
3 db paradicsom
só, bors, őrölt kömény, kakukkfű
A sütőt 220 fokra előmelegítem.
A hagymát és fokhagymát megpucolom.
A tarjaszeleteket lazán kiklopfolom, az inas részeket kissé bevágom, sóval, borssal beszórom.
A szalonnát felkockázom, zsírjára kisütöm, a pörcöt kiszedem.
A visszamaradt szalonnazsíron hússzeletek mindkét oldalát elősütöm és kiteszem egy tálra.
A megmaradt zsiradékon a szeletekre vágott hagymát üvegesre dinsztelem, hozzácsapom a felaprított és összenyomkodott fokhagymát. Pár pillanatig együtt pirítom.
Beleadom a felkarikázott paprikákat, összevágott paradicsomot. Sóval, borssal ízesítem, összesütöm.
Egy tűzálló tálat, vagy mélyebb tepsit zsiradékkal vékonyan kikenek, beleszórom a kisütött pörcöt. Ráöntöm a lecsót, amit aztán befedek a hússzeletekkel. Kakukkfűvel, köménnyel fűszerezem.
Aláöntök 1,5 dl vizet, fóliával letakarom és a forró sütőbe tolom.
Kb. 40 perc után leveszem a fóliát és tovább sütöm, hogy kissé megpiruljon a hús és a léből  is  valamennyi elpárologjon.
Köretként rizst, vagy tarhonyát kínálhatunk mellé.

Reszelt almás-krémes

Hétvégei "nagyonfinomságunk" volt, ami igaz, kissé babrás, de mondhatom, megéri! A tészta eleinte soknak tűnt, de aztán mindenki csak bólogatott, hiszen annyira lágy és rendkívül finom lett!
Hogy igazán puha legyen egy napra ajánlatos a hűtőben tárolni, csak aztán szeletelni.
Biztos vagyok benne, hogy mindenhol, ahol süteménypárti a család, nagy sikerre számíthat!
Hozzávalók egy kb. 33x28-as tepsihez:
tészta:
50 dkg liszt
1 sütőpor
1 csomag vaníliás cukor
15 dkg porcukor
csipet só
csipet reszelt tonkabab (elhagyható)
15 dkg vaj
1 evőkanál zsír
2 tojás
3 ek tejföl
almás töltelék:
1 kg meghámozott, finomra reszelt alma
1/2 citrom leve
10 dkg vaj
10 dkg cukor
1tk őrölt fahéj
vaníliás krém:
2 csomag vaníliás pudingpor
3 evőkanál cukor
1/2 l tej
20 dkg vaj
15 dkg porcukor
A lisztet egy nagyobb tálba szitáltam, hozzákevertem a sütőport, vaníliás cukrot, porcukrot, sót, (tonkababot), elmorzsoltam benne a vajat és a zsiradékot. Belekanalaztam a tejfölt és a tojást is hozzáadtam. Lágy, selymes tésztává gyúrtam.
Folpackba csomagoltam és a hűtőben hagytam egy éjszakára. (Elég csak pár órára is benne hagyni, hogy kissé megkeményedjen.)
A lereszelt almát megszórtam egy evőkanál cukorral és egy szűrőbe tettem, hogy a leve kissé elcsorogjon. Ezután kinyomkodtam és egy serpenyőben a megolvasztott vajon a maradék cukorral és fahéjjal puhává pároltam. (Ha túl sok leve maradna, lehet egy kevéske darált keksszel, vagy zsemlemorzsával sűríteni.) Hidegre raktam, hogy lehűljön.
A pudingport 2-3 ek tejjel és 1 ek cukorral elkevertem, a maradék tejet felforraltam, majd a feloldott pudingporhoz öntve, a megmaradt 2 ek cukorral sűrű krémmé főztem. Hűlni hagytam.
A sütőt 180 fokra előmelegítettem.
A tésztát három részre osztottam, lisztezett felületen viszonylag vékonyra nyújtottam, majd a sütőpapírral fedett tepsiben (lehet a tepsi hátán is), egyenként, világosra sütöttem (kb. 8-10 perc).
A vaníliás krémhez a vajat a porcukorral habosra kevertem és a kihűlt pudinghoz kevertem.
Az egyik megsült lapot tálcára helyeztem és elkentem rajta az almás tölteléket. Ráhelyeztem a második tésztalapot, kicsit lenyomkodtam és rásimítottam a vaníliás krémet. Befedtem az utolsó tésztalappal.
Egy éjszakát hideg helyen őriztem (!), hogy neki ne essenek az édesszájú családtagok, csak aztán szeleteltem és porcukorral megszórtam.
Nagy sikere volt!

Sütöben sült krumpli-cukkini lepényke

Egyszerű és nagyon finom. Hamarjában erre jutott időm és kedvem. Nem is hittem volna, hogy a krumplit a cukkini mennyire izgalmassá teszi. No, persze, a belevágott húsos szalonna/sonka is hozzáadott az eredményhez. Friss zöldsalátával ettük, ami még jobban emelte az ázsióját...

Hozzávalók egy 32x20-as sütőtálhoz (tepsihez):
2 közepes cukkini
4 db nagyobb krumpli
2 gerezd fokhagyma
20 dkg húsos szalonna/füstölt sonka
2 tojás
2 dl tej
zsiradék
só
bors
tejföl

A cukkinit nagy lyukú reszelőn lereszelem, enyhén besózom és egy szitában hagyom, hogy levet eresszen.
Közben a krumplit meghámozom, kb. 5 mm vastagon felkarikázom és a zsiradékkal (nem spórolva vele) kikent sütőtálba/tepsibe sorakoztatom. Sóval, borssal meghintem.
A sonkát/húsos szalonnát apróra felkockázom és a krumplira szórom.
A sütőt 180 fokra előmelegítem.
Elkészítem a sűrű palacsintatésztát 2 tojásból, tejből és a lisztből. A fokhagymát áttöröm, vagy felaprózom és a ezt is belekeverem.
A besózott cukkinit kinyomkodom és ezt is beleforgatom. Sózom, borsozom, majd rásimítom a krumplikarikákra.
Betolom a sütőbe és kb. 45-50 percig sütöm. Akkor jó, ha a teteje már kissé pirulni kezd.
Kicsit hűlni hagyom, hogy jobban tudjam szeletelni. Tejföllel kínálom, zöldsalátát adok mellé.
Hidegen is nagyon finom!

Almás pite "elomlósan"

Régi, bevált almás pitém.
Most egy nagyobb lyukú reszelővel készítettem elő az almát és így, még finomabb lett.
A tészta, a hozzávaló takaró, na, annál nagyokat bólogatott a "kóstoló bizottság"...
Pikk-pakk és már el is fogyott!
Hozzávalók egy 32x20-as tepsihez:
25 dkg finomliszt
1/2 csomag sütőpor
5 dkg porcukor
csipet só
10 dkg hideg vaj
2,5 dkg hideg zsír
1 púpozott ek tejföl
1 db tojássárgája
1 kg alma
7 dkg cukor
1 kk őrölt fahéj
2 dkg búzadara
1/2 bio citrom lereszelt héja
1 tojássárga
1 ek tejszín
A lisztet átszitáltam, beleszórtam a sütőport, porcukrot és a sót, aztán kellőképpen elmorzsoltam a vajjal és a zsírral. A tejfölt és a tojássárgát is hozzákevertem és sima tésztává gyúrtam.
Megfeleztem, külön-külön folpackba csomagolva egy órára hidegre tettem.
A sütőt 200 fokra előmelegítettem.
A töltelékhez az almát meghámoztam, nagy lyukú reszelőn lereszeltem, megszórtam egy evőkanál cukorral és egy szűrőbe tettem, hogy a leve kissé elcsorogjon. Ezután kinyomkodtam és alaposan összekevertem a fahéjjal, búzadarával, citromhéjjal és a maradék cukorral.
A sütőt 200 fokra (alsó-felső sütés)  előmelegítettem.
Az egyik hideg tésztafelet vékonyra nyújtottam, magas peremű tepsibe terítettem, rásimítottam az almás tölteléket. Kinyújtottam a másik tésztafelet is és a nyújtófa segítségével beterítettem a tölteléket.
Egy villával alaposan, jó mélyen  megszurkáltam, bekentem a tojássárga és tejszín felvert keverékével.
A sütő középső sínén kb. 30 perc alatt készre sütöttem.
Hűlni hagytam, csak akkor szeleteltem.
(Édesszájúak még megszórhatják egy kis porcukorral.)

Pesztós-juhsajtos pogácsa

Egyszerű, finom, (majdnem) mindenkinek izlendő, egyharapásos sósban gondolkodtam. Ez lett belőle:
Hozzávalók (egy tepsihez elegendő):
20 dkg liszt
3,5 g szárított élesztő
20 dkg vaj
17 dkg juhtúró (csak ennyi volt a hűtőben ;-)
2 ek genovai pesztó
1 tojássárgája
só
1 tojás a kenéshez
A lisztet elvegyítettem a sóval és a szárított élesztővel. Összedolgoztam a vajjal, a juhtúróval, pesztóval és tojássárgájával. Puha, sima tésztává gyúrtam.
Folpackba csomagoltam és 2 órára hűtőbe tettem.
Egy lisztezett felületen kb. 2 mm vastagra kinyújtottam, majd a tészta felét a kissé felvert tojással megkentem.
A száraz részt ráhajtottam. Ezután a tésztát 90 fokkal elfordítottam és most is csak a felét kentem meg a tojással, majd a száraz részt ráhajtottam.
Ezután kb. 1 cm vastagra nyújtottam a tésztát és 3 cm átmérőjű pogácsa kiszúróval kiszaggattam.
A tetejüket a maradék tojással megkentem és előmelegített, 200 fokos sütőben aranybarnára sütöttem.
Napokig (hacsak közben el nem fogy) friss, finom rágcsa.

Hámán-táska

A napokban szembejött velem ez a nagyon finom, viszonylag egyszerű, omlós, ünnepi aprósütemény, a Purim egyik jellegzetes süteménye. Emlékszem, gyerekkoromban nálunk többször is volt, hogy milyen néven, már nem tudom...
Szerencsére, most éppen minden hozzávalóm adott volt, így  aztán hamarosan nyakig merültem a sütésbe.
Töltelékként narancsos fügelekvárt és igazi, üstben főzött szilvalekvárt használtam. Nagyon, de nagyon szerettük...
Hozzávalók 2 tepsihez:
350 g rétesliszt
1 tk sütőpor
csipet só
csipet reszelt tonkabab (elhagyható)
20 dkg hideg vaj
10 dkg porcukor
1 tojás
1 bio citrom reszelt héja
szilvalekvár, fügelekvár
A réteslisztet elkevertem a sütőporral, sóval, (tonkababbal), porcukorral, citromhéjjal. Elmorzsoltam a hideg vajjal és a tojással. Gyors mozdulatokkal összedolgoztam. Két részre osztottam és fóliába csomagolva (legalább) egy órát a hűtőbe tettem.
Miután kivettem a hűtőből az egyik tésztafelet lisztezett deszkán röviden átgyúrtam, majd kb. 2 mm vastagságúra kinyújtottam. (Én két sütőpapír között nyújtottam, mert így könnyebben ment.)
A sütőt 180 fokra előmelegítettem és két sütőlemezt sütőpapírral kibéleltem.
A tésztából 6 cm átmerőjű köröket szúrtam ki (én erre vékony-falú borospohár száját használtam) és mindegyik közepébe kb. fél kk-nyi  lekvárt halmoztam. (Nem szabad sokat, mert akkor sütés közben kifolyik.)
A köröket három oldalról felhajtottam és összenyomtam úgy, hogy  háromszögformájuk legyen, de a középén látszódjon a töltelék.
A másik tésztaféllel ugyanígy jártam el.
Ez a mennyiség nekem két sütőlemezre fért el.
15-18 perc alatt készre sütöttem.
Aki szereti, megszórhatja még porcukorral.

Krémes túrós metélt

Mert a mai zöldségleves után még hiányzott valami édes, feltúrva a családi receptgyűjteményt, csodára találtam.
Jó néhány évtizedes, megsárgult újságkivágás adta az ötletet ehhez a rettentő egyszerű, de nagyszerű, gyorsan elkészíthető tésztához.
Főzés közben a vargabéles ugrott fel, de azért ez annál sokkal szimplább. Variálni lehet akár mazsolával, vagy másféle aszalt belevalóval, biztosan csak jót hozhat ki belőle az ember... Nagyon kedvünkre való volt!
Hozzávaló 3-4, nem túl éhes személyre:
2 tojás
4 ek + 5 dkg porcukor
1 pohár 20%-os tejföl (175 g)
25 dkg tehéntúró (lehet ennél több is ;-)
1/2 bio citrom lereszelt héja
25 dkg metélt tészta
vaj
csipet só
A sütőt 180 fokra előmelegítem.
A tojást szétválasztom, a sárgáját kikeverem 4 ek porcukorral, a tejföllel és a túróval. Citromhéjjal ízesítem.
A tojások fehérjét csipet sóval és 5 dkg porcukorral kemény habbá verem.
A metélt tésztát enyhén sós, bő vízben kifőzöm, leszűröm és még forrón elkeverem  1 ek vajjal és a túrós keverékkel.
Egy tűzálló tálat vajjal vékonyan kikenek, belesimítom a túrós tésztát, majd a tetejét befedem a keményre vert tojáshabbal.
A sütőbe tolom és addig sütöm, míg a tetején a hab kissé megpirul (kb. 15-20 perc).
Kissé hűlni hagyom, csak akkor szeletelem. Tálaláskor porcukorral megszórható...

Töltött vagdalt, avagy Stefánia szelet újragondolva

Igaz, hogy már vége a nagy ünneplésnek, evészetnek, de, hogy ne maradjunk nagyon éhen, hoztam ezt a kiváló és különleges receptet, amit Lajos Maritól lestem el. Kisebb módosítással sikerült nekem is megsütnöm... Nagy sikere volt, hiszen rettentő finom és nem a szokásos, ám egy igazán különleges Stefánia vagdalt kerül az asztalra. 

Hozzávalók 12-13 szelethez:

1 zsemle
tej
1 fej hagyma
4 gerezd fokhagyma

1 piros húsú paprika (kápia)

10 dkg füstölt, paprikás kolbász
2 tojás
4 keménytojás
só, bors
1 csokor petrezselyem
2 ek zsiradék
kevés napraforgó-, vagy repceolaj
1/2 kk szárított kakukkfű
1 ek mustár
50 dkg darált hús (vegyesen sertés+marha, esetleg pulykahús)
15 dkg trappista sajt (lereszelve)
1-2 marék zsemlemorzsa

A sütőt 180 fokra előmelegítem.
A zsemlét langyos tejben beáztatom.

A hagymát és fokhagymát megpucolom, a hagymát apróra összevágom, a fokhagymát áttöröm.
A paprikát kicsumázom, viszonylag apróra felkockázom. A kolbász héját, ha szükséges lehúzom, felaprítom.
A tojást megpucolom, felkarikázom.
A zsiradékot egy serpenyőben felforrósítom és a hagymát megfonnyasztom benne, hűlni hagyom.
A darált húshoz hozzáadom a kihűlt hagymát, a fokhagymát, 2 nyers tojást, az összeaprított petrezselymet, a kinyomkodott zsemlét. Sóval, borssal, kakukkfűvel, mustárral ízesítem. Alaposan összedolgozom.
Egy tepsit kibélelek fóliával és vékonyan megkenem olajjal.
A húsmasszát egyenletesen rásimítom. Megszórom a reszelt sajttal, a paprika- és kolbászkockákkal, majd ráfektetem a tojáskarikákat úgy, hogy a hosszanti széleken 2-3 cm szabadon maradjon.
A fóliával feltekerem. (Ez egy kicsit macerás, úgyhogy óvatosan, lassan csináljuk. Türelem kell hozzá.)
A végén a hústekervény a fóliáról a tepsibe hengeredik. (Én óvatosan visszacsúsztatom a fóliába, amit a hús köré nyomkodok, 1-2 cm-es faltámasztékkal, mintha egy csónakban lenne a húsgöngyöleg.)
A hús tetejét lekenem zsiradékkal/olajjal,  megszórom zsemlemorzsával kb. 1 óra alatt készre sütöm. (Lehet fóliával letakarni, majd később levenni és magasabb fokon kicsit megpirítani a tetejét.)
Kihűlve szeletelem.
Nagyon finom, én franciasalátával szeretem.

Töltött cukkini hús nélkül, fenyőmagos mártással (salsával)

Az én utolsó vacsorám, ha választani lehetne, garantáltan valamilyen  töltött zöldség lenne - nagyon szeretem!  Nálam rendszerint a zöldségek megtöltése egy igazi "szeretetmunka", szívem-lelkem beleadom.
Ebben az esetben is ez történ :-)
Ha még sikerült volna különböző színű cukkinikhez is jutnom, a látvány még szívhez szólóbbra sikerülhetett volna... Persze, így is teljes volt az elégedettség!
Hozzávalók 2 személyre:
2 nagyobb, vagy 3 kisebb cukkini (kb. 80 dkg)
2 gerezd fokhagyma (felaprítva, kés lapjával összezúzva)
1 tojás
5 dkg parmezán, vagy pecorino sajt (lereszelve)
1-2 szelet kovászos kenyér (héjával, mixerben finomra aprítva)
15 dkg koktélparadicsom, felaprózva
1 bio citrom (héja lereszelve, felének leve kinyomva)
2 ek morzsolt, szárított oregánó (szurokfű)
3,5 dkg fenyőmag (lehet előtte kissé megpirítani)
4 ek olívaolaj
1,5 dl zöldség alaplé
só
A sütőt 220 fokra előmelegítettem.
A cukkiniket megmostam, leszárítottam, hosszában félbevágtam és egy kanál segítségével kivájtam, úgy, hogy jó 1/2 cm vastag fala  maradt.
A "csónakokat" kissé besóztam és az üregükkel lefelé egy tálcára helyeztem.
A kivájt húst egy szűrőbe tettem, megsóztam és pár percig hagytam, hogy a leve lecsepegjen.
Kézzel kinyomkodtam és egy tálba raktam, ahol a fokhagymával, tojással, parmezánnal, kenyérmorzsával és sóval összekevertem.
A felaprózott paradicsomot is hozzáadtam, eldolgoztam benne.
Egy másik tálban, a citromhéját az oregánóval és a fenyőmaggal vegyítettem és a felét a cukkinis keverékhez adtam.
A kivájt cukkini csónakokat folyóvíz alatt kissé leöblítettem, konyhai papírtörlővel szárazra töröltem és egy tűzálló tálba (amit előtte kikentem kevéske olajjal) egymás mellé felsorakoztattam, kivájt felükkel felfelé.
A cukkinikeveréket egyenletesen elosztottam bennük, aláöntöttem a zöldség alaplevet és betoltam a sütőbe, ahol kb. 20 perc alatt készre sütöttem.
Közben elkészítettem a mártást (salsát), amihez a citromlevet, a maradék olajat és sót a megmaradt és félretett szurokfüves-fenyőmagos keverékhez adtam.
A kész cukkinicsónakokra rákanalaztam a salsát, majd további darált sajttal is megszórtam (ez el is maradhat).
Friss bagettet kínáltam hozzá.

Spárgatök tejszínes lazaccal

Mert még kaptam nyári tököt (spárgatököt), ami nagy kedvencünk, muszáj volt egy kis lazaccal "megfejelnem". Nem gondoltam, hogy ennyire sikeres lesz, még a gyerekek is repetáztak.
Gondolom, cukkinivel is finom lehet, legközelebb kipróbálom...
Hozzávalók 4 személyre:
egy közepes méretű spárgatök
45 dkg lazacfilé
1 fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
1/2 l tejszín
1 tk mustár (lehetőleg dijoni)
1/2 csomag kapor
só, bors
1 ek vaj + a sütőtál kikenéséhez

A sütőt 200 fokra előmelegítettem és egy közepes méretű tűzálló tálat kivajaztam.
A tököt meghámoztam, kb. 1-1,5 cm vastagon felkarikáztam. A magos közepét egy kanállal kikapartam, de nem dobtam ki, hanem felapróztam. (Mivel a tök még zsenge volt, nem voltak benne kemény, nagyobb darab magvak.) A tökkarikákat enyhén besóztam és egy tálcára fektettem.
A lazacot harapásnyi falatokra összevágtam.
A hagymát, fokhagymát megpucoltam, felapróztam,  vajon megpároltam. Hozzáadtam az összevágott tökbelsőt, pár percig együtt pirítottam, majd felöntöttem a tejszínnel. Hozzákevertem a mustárt, a finomra vágott kaprot, sóztam, borssal megszórtam.
A tökkarikákat folyó vízben leöblítettem, konyhapapírral szárazra töröltem és a kivajazott sütőtálba fektettem. Rászórtam a lazacdarabokat és meglocsoltam a tejszínes szósszal.
Sütőbe tolva kb. 40 percig sütöttem, 30 perc után 180 fokra mérsékeltem a hőfokot.
A mártásos lazacot párolt rizzsel kínáltam.
Nagyon különleges, finom!

Töltött tökkarikák paprikaszósszal

Nagyon vártam már a lágy és puha magos nyári tököt (spárgatököt), a nyár jellegzetes növényét. Természetesen nem tudtam megállni, hogy a jól ismert rántott, illetve tejfölös-kapros töltelékes formája mellet valami újabb figuráját is megkóstoljuk. Ez most nem a jól ismert kapros szósszal készült, hanem színes- paprika mártással locsoltam meg, ami adott neki egy enyhe lecsós beütést. Igazi nyári finomság,  rettenetesen élveztünk.
Hozzávalók 3-4 személyre:
2 kis zsenge tök, vagy 1 közepes méretű
1 szikkadt zsemle (tejben beáztatva, kinyomkodva)
1 fej vöröshagyma
2-3 gerezd fokhagyma
1 ek zsiradék, vagy étolaj (nálam kacsazsír)

1/2 kg vegyes, darált hús
1 db tojás
ízlés szerint vágott kapor
só, bors
paprika öntet:
1 fej vöröshagyma
20 dkg színes paprika
1 ek zsiradék
só, bors, fűszerpaprika

1,5 dl tejföl
(1 tk liszt)
kevéske vaj

A tököt meghámoztam, végeit levágtam és kb. 2 cm vastag karikákra vágtam. A belsejét kanállal kikapartam úgy, hogy azért kb. 1 cm vastag fala maradjon. Gyengén besóztam és egy nagyobb tálcán állni hagytam.
A hagymát, fokhagymát  megpucoltam, felapróztam, majd a hagymát egy kisebb serpenyőben kevéske zsiradékon megpirítottam, majd hozzákevertem a tök kikapart, apróra összevágott belsejét. A fokhagymát kés lapjával összenyomtam.
A fasírtot a szokásos módom elkészítettem. A darált húshoz hozzáadtam a beáztatott és kinyomkodott zsemlét, a tojást, a felaprózott kaprot, az összenyomott fokhagymát és a megpárolt hagymát. Sóztam, borsoztam. Alaposan összedolgoztam. (Ha szükséges, lehet hozzá 1-2 ek zsemlemorzsát is tenni.) Rövid ideig hagytam, hogy az ízek összeérjenek.
A tökkarikákat folyóvízben leöblítettem, konyhapapírral szárazra töröltem.
Egy kizsírozott (olajozott) tepsibe egymás mellé fektettem és a tölteléket elosztottam a tökkarikákban.
Egy újabb serpenyőben elkészítettem a paprikás alapot. A hagymát megpucoltam, felapróztam, zsiradékon megpároltam.

Hozzádobtam a  megmosott, felkarikázott, színes paprikákat, sóval, borssal, fűszerpaprikával megszórtam. Pár perc alatt puhára pároltam. (Egy kevéske vízzel hozzásegítettem.) A tejfölt összekevertem a liszttel (ez el is maradhat) és felöntöttem vele a paprikaszószt. Rottyantottam még rajta egyet és ráöntöttem a megtöltött tökkarikákra.
A tetejükre kevéske vajat morzsoltam és 180 fokos sütőben 30-40 perc alatt készre sütöttem. (Lehet a tök alá kevéske vizet is önteni.)
Nagyon finom, akár hidegen is...

Ribiszkehabos omlós sütemény

Kissé kicsit kétkedve kezdtem hozzá, mivel a ribiszke eddig nem tartozott szoros baráti körömhöz. De a családban többen rajongói, így nem volt mit tenni, nekiálltam. Mese lett belőle!
Az omlós tészta és én már egyébként is már régóta nagy barátságot ápolunk, na, de aztán ezzel a ribiszkehabbal valami fantasztikus együttest alkottak!
Hűlés közben ugyan kissé összeesett, vesztett valamit a  magasságából,  de még így is csodálatosan megtartotta, amiben reménykedtem...
Amíg van idén ribiszke, biztos újra készül!
Hozzávalók egy közepes méretű, magasfalú tepsihez (az enyém 33 cm x 20 cm):
Tészta:
21 dkg omlós tészta süteményliszt
csipet só
1 tk porcukor
17 dkg hideg vaj
2 tojás sárgája
2 tk tejföl
Hab:
5 tojásfehérje
csipet só
25-30 dkg porcukor (ki, mennyire édesen akarja)
25 dkg piros ribiszke
A sütőt 200 fokra előmelegítettem.
Egy tálba szórtam a lisztet, csipest sót, porcukrot és elkevertem. A feldarabolt vajat is hozzáadtam, összemorzsoltam a lisztes keverékkel, majd gyorsan hozzádolgoztam a tojássárgákat és a tejfölt.
Fóliába csomagoltam és egy óráig hűvös helyen pihentettem. Ezután kinyújtottam (közben kicsit vékonyan megszórtam liszttel, mert különben nagyon ragad a nyújtófához) és kibéleltem vele a tepsim, amibe előtte sütőpapírt helyeztem. Villával megszurkáltam és a sütőben világosbarnára sütöttem, majd langosra hűtöttem.
Leszemeztem a ribiszkét, alaposan átmostam, lecsepegtettem.
A tojásfehérjéket a csipet sóval nagyon kemény habbá vertem, közben hozzáadagoltam a cukrot. Hozzákevertem a ribiszkét és még 1-2 percig az elektromos habverővel tovább vertem, hogy a gyümölcsszemek szétpattanjanak.
A tésztára simítottam és a sütőbe tolva, kis lángon (160-170 fokon), világosra sütöttem (kb. 25-30 perc).
Mielőtt kivettem a sütőből, egy fakanál nyelével kissé kitámasztottam a sütő ajtaját, hagytam, hogy a gőz eltávozzon. (A teteje kissé összeesett, de ez nem rontott az ízén ;-)
Mikor kihűlt, éles, vizes késsel felkockáztam.
Nagyon sikeres volt!

Stájer eperrakottas (epres tejpite)

Az elnevezéssel (Trommerl) igen bajban voltam, mert igazából ez egy olyan, tipikus stájer étel, aminek nincs magyar megfelelője. Talán a felfújthoz áll a legközelebb, de mégsem az. Annak az "előfutára" inkább.
Irtó egyszerű és hamar megvan. Ha gyümölccsel készítik, főleg alma a hozzávaló, vasserpenyőben, sütőben. Előfordul liszt helyett kukoricadarával is.
Egy kiadósabb leves utáni könnyű "második". Mi nagyon rákattantunk, kipróbálom még másféle gyümölccsel is.
Hozzávalók egy 26 cm átmerőjű, kerek felfújtformához:
vaj a forma kikenéséhez, kb. 15g
3 tojás
300 ml tej (esetleg habtejszín)
12 dkg sima liszt
1 vaníliarúd kikapart belseje
csipet só
3 ek cukor
350 g friss eper
tetszés szerint: szárított, ehető virágszirom
A sütőt 220 fokra előmelegítettem (alsó-felső sütés). A felfújtformát vajjal alaposan kikentem.
A tojást, tejet, lisztet, sót, 2 ek cukrot és a vanília kikapart belsejét kézi habverővel folyékony  tésztává kevertem.
Az epret folyóvízben megmostam, alaposan lecsepegtettem.
A tésztát beleöntöttem a formába és elhelyeztem benne az eperszemeket. A maradék 1 ek cukorral megszórtam és kb. 20 perc alatt készre sütöttem.
Tálalás előtt megszórtam szárított virágszirommal :-D

Diós linzer (preckedli, hercel)

Idén Húsvét előtt nem nagyon volt időm sütni, inkább a családdal és magammal foglalkoztam ;-)... Azért, hogy mégis legyen az asztalon valami be-be kapni való, ezt a nagyon omlós, sváb diós linzer-kekszet (aminek a képe éppen szembejött velem a neten), volt   muszáj megsütnöm. Nem bántam meg. Bár kicsit vacakolós volt a dióba való mártogatás és bizony, igyekezni kellett a kiszúrással, tepsibe tevéssel, mert a zsír miatt hamarabb puhult a tészta, mint egyébként. Végül azért jól sikerült és bizony nagyon ízlett :-)
Hozzávalók kb. 4 nagy tepsihez (ez jó nagy adag):
1/2 kg sima liszt
1/ tk só só
8 g (1/2 csomag) sütőpor, vagy 1 kk szódabikarbóna
1 bio citrom lereszelt héja és kinyomott leve
15 dkg puha vaj
20 dkg porcukor
15 dkg puha zsír (most nekem nem volt mangalica zsírom, csak kacsa... ezzel is jó volt, csak kicsit nehezebb vele dolgozni)
1 vaníliarúd kikapart belseje (vagy 1 tasak vaníliás cukor)
3 tojás
1 ek tejföl
10 dkg dió (nem túl finomra aprítva)
10 dkg kristálycukor
A lisztet egy tálba szitáljuk, hozzáadjuk a sót, sütőport, citrom héját.  A vajat az átszitált cukorral keverjük habosra, majd dolgozzuk bele a zsírt. Adjuk hozzá a vaníliarúd magjait, 2 egész tojást és 1 tojás sárgáját (a fehérjét tegyük félre, ezzel kenjük majd meg a végén a tetejüket), citrom levét és a tejfölt, majd keverjük szép simára. Adjuk a liszthez a zsíros-vajas keveréket és gyúrjuk össze puha tésztává.
Hűvös helyen néhány órán át (esetleg egy egész éjszaka) pihentessük.
A sütőt melegítsük elő 180 fokra.
Pihentetés után a tésztát lisztezett deszkán nyújtsuk 3-4 mm vastagságúra és tetszés szerinti formákkal szaggassuk ki. A kiszaggatott tészták egyik oldalát kenjük meg a tojás fehérjével, majd egyenként fordítsuk bele a darált dióba, vegyük ki  és szórjuk meg egy kevés kristálycukorral.
Helyezzük őket sütőpapírral kibélelt tepsire és 15-20 perc alatt süssük halvány színűre. (Akkor jó, mikor a kekszek széle kicsit már barnulni kezd.)
Miután kihűlt, jól záródó dobozban sokáig eltartható, hacsak meg nem dézsmálja közben valaki...

Olívabogyó sajtos-tésztakabátban

Az elmúlt héten vendégségben jött elém ez az eddig még soha nem kóstolt, ám csoda ötletes, fantasztikusan egyszerű és finommmm(!) sajtos valami, amire azonnal rákattantam. Mivel a sajtos rágcsálókat nagyon szeretjük, de kicsit már unjuk a hagyományos pogácsa-rúd formációkat, ez a sajtos, ropogós golyó, a benne megbújó olívabogyóval, igazi meglepetést okozott mindannyiunknak.
Az általam leírt recept mennyiségét érdemes megduplázni, annyira eteti magát...
Hozzávalók kb. 35-40 db-hoz:
15 dkg tönkölyliszt (lehet búzaliszttel is)
12,5 dkg hideg vaj
25 dkg gouda, ementáli, vagy más, kicsit zsírosabb sajt (én fele füstölt sajtot tettem bele), finomra lereszelve
35-40 db olajbogyó (lehet valamivel töltött is), alaposan lecsepegtetve
1/2 tk só (óvatosan bánjunk vele, mert az olívabogyó már sós!)
csipet pirospaprika
A sütőt 220 fokra előmelegítjük.
Egy nagyobb edényben a liszthez hozzáadjuk a sót, majd kisebb darabokban a vajat és gyors mozdulatokkal összemorzsoljuk. Beleszórjuk a reszelt sajtot, a pirospaprikát és alaposan eldolgozzuk.
A tésztát kettéosztjuk (így könnyebb vele dolgozni) és 2 db, kb. 4 cm átmerőjű rudat sodrunk belőlük. 1 órára hűtőbe tesszük.
A rudakból 1/2 cm-es  szeleteket vágunk és a közepükbe rakjuk a lecsepegtetett olívabogyót. Tenyerünkbe helyezzük és ügyesen bebugyoláljuk a tésztával. Végül golyót formázunk belőle, így az olívabogyó a golyó közepében lesz elrejtve.
Sütőpapírral kibélelt tepsibe helyezzük őket, a sütő középső sínébe toljuk, ahol kb. 15 perc alatt világosbarnára sütjük.
Hidegen-melegen egyaránt szuper rágcsálnivaló!

Viallini, az ellenállhatatlan toszkán keksz

Kinézetre azt hiszi az ember, hogy ez a nem igazán formás, rusztikus kis golyóféle semmi különös, de már az első harapás után rájön, mekkorát tévedett. A benne keveredett textúrák annyira élvezetessé teszik, hogy a formájáról azonnal megfeledkezik és semmi másra nem tud gondolni, csak a következő falatra.
Igazi "íz-meglepetés" volt számunkra ez a karácsonyi finomság, ami a napos (?) toszkánából érkezett. Persze, a recepttel együtt, ami annyira perfekt volt, hogy a sütés után már nem is tudtuk, melyik az eredeti...
Hozzávalók:
50 dkg búzafinomliszt
1/2 csomag sütőpor
csipet só
1,5 dl desszertbor
1,5 dl olívaolaj (extravirgine)
20 dkg finomszemcsés kristálycukor
5 dkg fenyőmag (az eredeti recept jóval többet ír, én dióbéllel helyettesítettem a hiányzó mennyiséget, ami nem ártott neki)
15 dkg dióbél, nagyon durvára vágva
20 dkg mazsola
porcukor
A mazsolát kevés langyos vízbe (esetleg rumba) 10 percre beáztattam, leszűrtem és konyhai papírtörlővel leitattam róla a nedvességet.
Az átszitált lisztet a hozzákevert sütőporral és csipet sóval egy nagyobb edénybe szórtam, majd egymás után, állandó keverés mellett (nehogy csomós maradjon), hozzáöntöttem a desszertbort és az olívaolajat.
Ezután került bele a cukor, a fenyőmag és a dió, majd a mazsola. Kézzel alaposan átgyúrtam, hogy a hozzávalókból mindenhová kerüljön. (Kissé morzsalékosnak tűnhet ekkor a tészta, de ez nem baj. Formázáskor a kézmelegtől egybeáll majd.)
A sütőt 180 fokra előmelegítettem.
Egy tepsit bekentem olívaolajjal és vékony porcukorréteggel beszórtam (eredetileg liszt lett volna, de szerintem így még finomabb lett).
A tésztából dió nagyságú golyókat formáztam és egymástól kisebb távolságra a sütőlapra sorakoztattam őket. 15-20 perc alatt készre sültek. (Ha nagyon színt kapna, le lehet sütőpapírral, vagy alufóliával fedni, hogy meg ne égjenek.)
Langyosan porcukorban meghempergettem őket és kínáltam a már türelmetlenül várakozó társaságnak... :-)

Gombás-sajtos rakott krumpli

Majdnem mindenki szereti a rakott krumplit (?), ami nálunk különleges helyet foglal el a család kedvencei között. Így aztán, hogy ne legyen unalmasan ismétlődő, igyekszem rajta mindig valamit variálni. Ez a gombás, sajtos, tejszínes változat talán az, ami az eredeti után mindenkinek a legjobban bejött. A krumpli helyett lehet spätzle tésztával is készíteni, de az már nem rakott krumpli, ugye? Szóval, lehet bátran nekiállni, abszolút, de befutó lesz!
Hozzávalók 4 személyre:
1 kg krumpli, héjába megfőzve, meghámozva, kihűtve
2 fej vöröshagyma
1 póréhagyma
1/2 kg csiperke gomba
10 dkg apróra vágott, húsos, füstölt szalonna
1 ek napraforgó-, vagy repceolaj
15 dkg reszelt sajt (pl. ementáli, esetleg keverve füstölt sajttal)
2 dl tejszín
2-3 ek tejföl
vaj a tál kikenéséhez
A hagymát és a pórét meghámozzuk és mindkettőt felkarikázzuk. A gombát megtisztítjuk, felszeleteljük.
A szalonnát egy serpenyőben forró olajon kisütjük, rádobjuk a hagymákat és üvegesre pároljuk.
Hozzáadjuk a felszeletelt gombát és gyengén megsózzuk, borssal megszórjuk. Fedő alatt puhára pároljuk.
A sütőt 200 fokra előmelegítjük.
A kihűlt krumplit felkarikázzuk és a felét egy vajjal kikent, tűzálló tálba fektetjük. Kevés sóval megszórjuk.
A kész zöldséges alapot felöntjük a tejföllel elkevert tejszínnel, egyet rottyantunk még rajta és rásimítjuk a  krumpli tetejére. Erre terítjük a maradék krumplikarikákat, majd megszórjuk a reszelt sajttal.
A sütőben addig sütjük, míg a sajt szépen ráolvad a tetejére és egy kis színt kap.
Tálaláskor adhatunk mellé friss zöldsalátát.

Mézes-mustáros lazac spárgaágyon

Sajnos, vége felé jár a spárgaszezon, ezért aztán még egy utolsó nekifutásként megfejeltem egy kis lazaccal, amihez a mézes-mustáros öntettel fantasztikus ízhatást értem el. Kár, hogy nem a spárgaidény kezdetekor jöttem erre rá. Most aztán várhatunk további egy évet...
Hozzávalók 2 személyre:
2 szelet bőr nélküli vadlazac (kb. 25 dkg)
1/2 kg fehér spárga
3 gerezd fokhagyma
2 fej kisebb, vagy 1 fej nagyobb vöröshagyma
50 ml olívaolaj
2 ek mézes dijoni mustár (persze lehet más is, de ezzel a legjobb)
1 bio citrom
4 ek méz
1/2 csokor petrezselyem
só, bors
2 ek parmezán
A sütőt 180 fokra előmelegítettem.
A lazacszeleteket kiolvasztottam, folyóvíz alatt lemostam, konyhai papírtörlővel leszárítottam, sóval, borssal beszórtam.
A spárgát, hagymát fokhagymát megtisztítottam. Az öntethez a fokhagymát, hagymát, petrezselymet egy aprítóban  összeaprítottam, hozzáadagoltam 25 ml olívaolajat, a mustárt, fél citrom levét és 2 ek mézet. Ezt alaposan kikevertem, sóztam, borssal megszórtam.
A spárgát enyhén cukros vízben roppanósra megpároltam, hideg vízzel leöblítettem. (Ha zöld spárgánk van, nem kell párolni.) Egy serpenyőben a maradék  olajon (25 ml) a spárgát megkapattam, 2 ek mézet rácsorgattam, kissé karamellizáltam és egy tűzálló formába leraktam. Ráhelyeztem a lazacszeleteket és az öntetet rálocsoltam. a citrom másik felét felszeleteltem és a lazacra fektettem. A sütőbe toltam és 10-15 perc alatt készre sütöttem. A sütési idő lejárta előtt pár perccel még megszórtam lereszelt parmezánnal és ráolvasztottam.