Sült ananászkrém sárgadinnyével/Gebackene Ananas-Creme mit Melone

(Rezept unten auch auf Deutsch)

Egy gyors, egyszerü olasz édesség. Olyasmi, mint a Creme Brulée, de azért nem az. Az eredeti neve Crema cotta di ananas con melone. Most még van friss ananász, sárgadinnye is, érdemes hozzákezdeni...

Hozzávalók 6 személyre:

80 dkg sárgadinnye

70 dkg tiszta ananászhús

12 dkg cukor

100 ml tejszín

6 dkg kukorica keményítö

50 ml rum

3 tojás sárgája

2 tojás

vaj

4 dkg cukrot kevéske vajon megolvasztok. Mikor karamellizálódott, a felkockázott ananászt beleforgatom és 7-8 percig pirítom benne. Hülni hagyom, majd pürésítem.

A tojásokat és a tojássárgákat összekeverem és hozzáadom a keményítöt. A tejszínt 8 dkg cukorral felforralom, a tojásmasszához öntöm. (Óvatosan, kanalanként, folyamatosan keverve, különben "rántottát" eszünk!) A pürésített ananász szintén hozzáadom és jól összekeverem.

A krémet porciónként kicsi, tüzálló formákba adagolom. Egy tepsibe annyi forró vizet öntök, amennyi a tálkák feléig felér. Előmelegített (160 fok) sütőbe teszem és 40-45 perc alatt készre sütöm.

A sárgadinnyét kockákra szeletelem és megöntözöm a rummal.

A kész krémet legalább 1 órára hütöbe teszem, majd tálalás elött rászórom a dinnyekockákat.

Nyammm.....

Zutaten für 6 Personen:

700 g Ananasfruchtfleisch

120 g Zucker

100 ml frische Schlagobers

60 g Maisstärke

50 ml Rum

3 Eigelb

2 Eier

Butter

40 g Zucker in einer Flocke Butter schmelzen lassen. Wenn der Zucker karamellisiert, das gewürfelte Ananasfruchtfleisch zugeben und 7-8 Minuten darin anbraten. Abkühlen lassen und pürieren.

Die Eier und die Eigelbe verquirlen und mit der Speisestärke vermengen. Die Sahne mit 80 g Zucker zum Kochen bringen. Auf die Eiermasse gießen. Die pürierte Ananas ebenfalls zugeben und alles gut verrühren.

Die Creme in Portionen in insgesamt 6 Förmchen füllen und in eine feuerfeste Form oder einen Bräter stellen. Bräter zu 1/2 mit heißem Wasser füllen und auf der zweiten Schiene von unten in den Ofen stellen. 45 Minuten bei 160  °C backen.

Die Melone in Würfel schneiden und in Rum ziehen lassen.

Die Creme-Förmchen aus dem Ofen nehmen und mindestens 1 Stunde in den Kühlschrank stellen. Mit den Melonenwürfeln bedecken und servieren.

Bor- és vármustra kultúrával tarkítva...

Az idei nyaralást, közös megegyezéssel, Nyugat és Dél-Dunántúl egy részének újrafelfedezésével töltöttük. Ez most egy igazán sürü, programokkal teletüzdelt, aktív pihenés volt, ami felért bármely felkapott tengerparti helyen eltöltött semmittevéssel. Bár a legtöbb helyen már jártunk korábban, de sajna, az azóta  eltelt évtizedek kissé elhomályosították az emlékeket, így sokuk fehér foltként szerepelt képzeletbeli térképünkön. Ezt a hiányt akartuk most pótolni.

Mivel az elsö két napot négyesben terveztük (bátyám és felesége), az indulási pontot a diósdi Osváth cukrászdában jelöltük ki, ahol rögtön több szelet tortával kezdtük a bemelegítést.

Pécs

Utunk elsö állomása Pécs volt, ami számomra egy nagyon barátságos látomással volt egyenértékü. Jó az idö, jókat lehet enni, nagyokat sétálni, jó a hangulat, és senki sem rohan sehová.  Ez így is volt. A nevezetességek (Széchenyi tér, Gázi Kászim pasa dzsámija, Székesegyház, Pécsi Nemzeti Színház, Barbakán, Lakatfal, Cella Septichora  stb) felkeresése mellett ellátogattunk néhány környékbeli nevezetességhez is (Misina-tető, ahol a tv-toronyból csodálatos kilátás nyílik a városra és környékére). A Zsolnay porcelán múzeumon kívül a Csontváry kiállítás, és a Victor Vasarely gyüjtemény élvezete után a Püspöki Pincészetben bontogattuk a pécsi borvidék titkait és borait, Miklós "útmutatása" mellett.  Gasztronómiai élvezetben volt részünk a Enoteca és Bistro Corso étteremben, ahol nem kellett csalódnunk, a tipp hihetetlenül jó volt (Andreas Ebner elegáns Pinot Noir-ját mindenkinek kóstolásra ajánlom).



Orfü - tájház



Ugyanezt írhatom az orfüi Muskátli étteremröl. Másnapi kirándulásunk alkalmával már az éhhalál küszöbén jártunk, mikor a kemencés udvar és tájház (ami igazi kuriózum, hiszen igencsak ritkaság számba megy a templommal egytengelyű, tornácos parasztház) szomszédságában szemünkbe ötlött a vendéglő. Igen kellemes, nagy adag ételt adnak, melyhez ajánlatos isteni káposztasalátát, valamint egy pohár csapolt barna sört fogyasztani. A három tóból álló Orfü környéke gyönyörü és lelket símogatóan nyugalmas volt.

Mohács - történelmi emlékhely

Mohácsra már csak ketten érkeztünk, ahol jómagam még sohasem jártam. Összhatásában, és részleteiben is egy barátságos, élhetö, szép, és tiszta, virágos várost fedeztünk fel. Egyértelmü volt, hogy megnézzük a történelmi emlékhelyet, a Csele patakot és a busóházat. Sikerült Lakatos László, fazekas mühelyébe is bekukkantanunk, aki készségesen mesélt munkájáról. Töle hallottunk az un. sokac babfözö edényröl (mutatott is egyet), amit régen a földre raktak parázs közelébe és míg kapáltak, megfött a semmihez nem hasonlítható illatú étel a babbal és füstölt hússal.  Élmény volt a Mohács közeli Csele-patak mentén álló XIV. századból származó, napjainkban felújított Szent Miklós vízimalom, amelyet új tulajdonosának egy évig tartó megfeszített munkával sikerült megmentenie.  Nagyon kedves, szakszerű bemutatást kaptunk,  kedvünkért még be is indította - az egyébként termelö, müködö, - malmot.

Villányi borkóstolgatás közben

Nagy várakozással indultunk tovább Villányba, a sok napfény, jó talaj és védett lejtök környékére (az Isten is borvidéknek teremtette), ahol a neves borászok, Gere Tamás és Zsolt panzió/brozójában (minden várakozásunkat felülmúlta), valamint Maul Zsolt kisvendéglöjében élveztük a vidéki hangulatot a házi készítésü étkek és jó borok társaságában.

Siklós.  Aki elég idös hozzá, az hozzám hasonlóan valószínüleg az egykori tejcsoki borítóin látható váraink sorozatból ismerte meg a nevét. Csak késöbb a történelemkönyvekböl. Manapság leginkább arról ismerszik, hogy itt forgatták a Tenkes kapitánya címü tévésorozatot, de a legfiatalabb generációnak már ez sem mond semmit. Ahogy mentünk fel a vár dombján, pillanatonként megálltunk, hogy elmerengjünk, abból a szögből a film melyik jelenetét láttuk. A kapu elötti feljáró  örizte a lódobogásokat, a szekérnyikorgásokat, és persze a kuruc és labanc indulókat.

Siklós - Az a bizonyos kapu elötti feljáró

Mint a Malkocs bej dzsámiban, úgy a szerb-ortodox templomban is T.G., a föállású költö fiatalember kalauzolt bennünket, aki egyszere mind a két müemlék örzöje és szaladgál a két vallás között, hogy vezesse a látogatókat.

Máriagyüd megható, bensöséges. Nem olyan lenyügözö, mint a máriacelli bazilika, de mégis áhítattal tölti el az embert.

Szigetvár-Vigadó (Makovecz Imre)

Szigetvár. Magából a várból nem sok maradt. Mégis megrendülten sétáltunk a romok között, csupán a vár udvarán álló, nem éppen a nagy hadvezér méreteihez illö, kicsiny, hatás nélküli Zrínyi szobor szomorított el.

Nagyatádi szállásunk felejthetö (igazán tovább utazhattunk volna...),  az ár a nyújtott szolgáltatással nem igen állt egyenes arányban.

A Hévízen és Keszthelyen töltött 2 nap igen mozgalmasnak sikeredett. Terveink szerint itt kicsit pihegni vágytunk, de hát a látnivaló oly sok... Felmásztunk cserszegtomaji Margit kilátóra, megcsodáltuk a méreteiben és összhatásában is lenyügözö várszínház épületét és a hozzá tartozó birtokot, ami egyben fogadó, mühely, szoborpark, pince és gyógynövénykert is.  Megkóstoltuk a hidegen sajtolt "csodavárolajat", mely négy olyan növényböl készül, melyek igen jótékony hatással vannak az egészségre (mák-, tökmag-, napraforgó-, és mandulaolaj).

Festetics kastély

Örömmel kalauzoltak bennünket a kesztelyi Népmüvészeti Alkotóházban is, amely több népmüvészeti szakkörnek ad otthont. Az impozáns Festetics Kastélyban a Nemzeti Galéria és Pákh Imre gyüjteményéböl rendezett nagyszabású Munkácsy tárlat kínált kivételes lehetöséget, hogy a festö eddig nem nagyon ismert képeivel is közelebbi ismeretségbe kerüljünk.

Keszthelyröl Hévíz felé autózva blogertársnöm tanácsára betértünk a Vadaskert csárdába, ahol valóban NAGYON jót vacsoráztunk!

Tapolcai Malom-tó

Zalaszántó érintésével (Szent Kozma és Damján templom, Kotsy Vízimalom) érkeztünk Sümegre, ahol is torokszorító nosztalgiával emlékeztem vissza kamaszkoromra, mikor elöször jártam itt apámmal.  Felmásztunk a várhoz, körbenéztünk szerteszét, gyönyörű! Vettünk friss kürtöskalácsot, amit ott sütöttek, jó forrót, kívül ropogóst, belül omlóst... Tapolcán folytattuk a napot, ahol csónakáztunk egyet a tavasbarlangban (gyönyörü kristálytiszta a vize), majd sétáltunk egyet a Malom-tónál. 

Kilátás a szigligeti várból

Ebbe a napba gyömöszöltük még Szigliget meghódítását is, ami nagy meglepetés volt.  Bár többször jártunk a Balaton északi részén, és a tó környéki "klasszikus" kirándulóhelyeket már  volt alkalmunk bejárni, a szigligeti vár valami okból eddig mindig kimaradt. Most sem idultunk neki nagy elvárásokkal. A vár azonban rácáfolt minden elöítéletünkre. Az elhanyagolt, roskatag romok helyett látható volt, hogy a vár az utóbbi években komoly átalakításon és újításon esett át. Gyönyörűen rekonstruált várfalak, tornyok, lörések fogadtak és ami még ennél is fontosabb, a kilátás a tornyokból magáért beszél! Ellátni egészen távolra, amerre csak emberi szem érzékelni tud.

Hévízre hazafelé nem hagytuk ki a Bringatanyát, és jó adag fagylaltot nyaltunk be Max  fagylaltozójában.

Az esti vacsorahely kiválasztás elégé véletlenszerüre sikeredett, ami  aztán sajnos az egyetlen negatív gasztroélményt hozta a nyaralás alatt.  A Pizzeria La Montanárá roston sült libamája ízlett... volna..., ha a kenyérkosárba nyúlva, nem ájulok el. Ehhez, a nem éppen olcsó és ritkán kóstolt finomsághoz elöre csomagolt kenyeret hoztak (sicc!), szalvétával letakarva és mikor belenyúltam, hogy kivegyek belöle, látom, hogy szinte fekete a penésztöl. Örület! Szabadkoztak, hoztak újat (elöre csomagoltat megint), de friss kenyér az nem volt...

A balatoni  tartózkódást a hétvégére megszakítottuk egy esküvö miatt, így Örvényesre két nap kieséssel érkeztünk. Az itt eltöltött 6 nap igazi "hawaii"-nak bizonyult. Igazi vénasszonyok nyarával köszöntött a Balaton. Igaz, a 21 fokos vízben eleinte kocogtak a fogaink, de pár karcsapás után már kellemesen elviselhetö volt. A nap sütött hétágra, Ági fözött, Pisti grillezett vagy éppen étterembe invitált..., mi kellett volna még?

Azért, hogy a kultúrából ne essünk ki teljesen, egy napra "elugrottunk" még Nagyvázsonyba, ahol a várat és a tájházat vettük nagyító alá. Halimbán megnéztem gyerekkori nyaraim színhelyét és virágot vittem nagyszüleim sírjára. Persze, ebben a régióban Herendet sem hagyhattuk ki. Kissé csalatkozva a porcelánárakon, ezért üres szatyorral (nem vettem semmit), de látványban annál inkább telítve, kutyafáradtan értünk estére vissza. Tihany és Füred nevezetességeit sem hagyhattuk ki. A Tihanyi Apátságot x.-szer, de mindig újra nagy csodálattal fedezzük fel.

Tihanyi Apátság

Füreden a Vaszary villában a Kecskeméti Képtár gyüjteményeiböl láttunk válogatást (Mednyánszytól Barcsayig), André Kertész ragyogó fotóiban gyönyörködtünk és Barabás Márton  zongoraklaviatúrákból alkotott érdekes müveit néztük meg. Nem maradt ki a Jókai Emlékház és a Városi Múzeum se. Már zsongott a fejemben a rengeteg látnivaló, mikor a Karolina Kávéház és Koktélbár házi krémese többszörösen rendet rakott. Ettöl megnyugodtam... 

A hazafelé úton a cseszenki várat már csak fotóztam (idöszükében lévén), de a Pannonhalmi Apátságot nem hagytuk ki.  A Bencés Föapátságon egy ott tanuló gimnáziumi diák vezetett körbe és profi módon beszélt a látnivalókról (megmutatta Habsburg Ottó szívurnájának nyughelyét is).  Látogatásunk végén persze a Pannonhalmi Apátsági Pincészet kiváló borairól sem feledkeztünk meg...

A hab a tortán a Hefter Üveggaléria  volt (nem messze az Apátságtól), ahol jó egy órát töltöttünk az elmondhatatlanul gyönyörü üvegcsodák között.

Summa summarum, valami nagyon sikeres nyaralás után vagyunk. Remélem, felidézhetö lesz a nyírkos, hideg napokon, mikor a meleg szobában képeket nézegetve, élvezettel kortyolgatjuk a zamatos borokat és emlékezünk az otthoni tájakra, várakra, emberekre...

Gyömbéres-paradicsomos káposzta

A paradicsomos káposzta, mondhatom, gyerekkorom egyik rémülete volt. Ma sem tudom miért, valahogy a paradicsomos krumplifőzelékkel egyetemben ki nem állhattam. Valószínüleg a paradicsom savanykás íze volt, ami nem passzolt. Szegény nagyikám pedig igazán mindent megtett, hogy pár kanállal belém imádkozzon... Valahogy nem ment... Aztán ahogy változtak az idők, és teltek az évek,  egyre többször eszembe jutott és egyszer csak hozzáfogtam... Ízlett...  aztán ez is bekerült a családi receptkönyvbe, ami egy-egy nehezebb étkezés után igazi felüdülés. Igyekszem minden alkalommal valami más fűszerrel megbolondítani, amitől nagyban eltér az ismert menzai rokonától. Az itteni recept egy enyhén csípős-édes variáció, amit nagyon szeretek.

Hozzávalók:

1 közepes fej édeskáposzta

1/2 l paradicsomlé

1 fej vörös hagyma

darabka friss gyömbér

1 TK currypor

1 TK őrölt római kömény

nyírfacukor

só,

bors,

napraforgóolaj

A káposztát negyedelem, kivágom a torzsáját és vékony csíkokra szeletelem, esetleg legyalulom. Lesózom, 1/2 óráig állni hagyom, hogy levet engedjen. Közben a vörös hagymát megtisztítom  és vékonyan felkarikázom. Kevés olajon megfonnyasztom, hozzáadom az apróra vágott gyömbért, megszórom a római köménnyel és curryporral. Többször megkeverem miközben pirul. Felöntöm a paradicsomlével, sózom, borsózom és tetszés szerint édesítem. Addig főzöm, míg kissé sűrűbb lesz. Ekkor hozzáadom a levétől kinyomkodott káposztát, összekeverem és fedő alatt nem egészen puhára párolom. Ha túl sok a leve,  fedő nélkül rövid ideig még főzöm. Szükség szerint édesítem.

Áfonyatortácskák/Heidelbeerküchlein

(Rezept unten auch auf Deutsch)

Egy irtó sikeres, rettenetes finom, gyors édesség, amit nem lehet abbahagyni!

Hozzávalók 8 adaghoz:

13 dkg porcukor

10 dkg áfonya (vagy bármilyen szemes gyümölcs)

10 dkg vaj + kevéske vaj a formák kikenéséhez

5 dkg liszt + valamennyi a formákhoz

2 dkg étkezési keményítö

3 tojás sárgája

1 tojás

1/2 tk sütöpor

mentalevél

só

Az egész tojást a tojássárgákkal, a porcukorral és egy csipet sóval kb. 6 percig habossá verem, majd a felolvasztott vajat is hozzáadom.

A lisztet a sütöporral és a keményítövel elkeverem és óvatosan a tojásos masszához adom. 8 kis muffinformát (7,5 cm átméröjü) vajjal kikenek és megszórom liszttel. Mindegyik aljára teszek pár szem áfonyát (csak annyit, hogy még maradjon mindegyiknek a tetejére is pár szem), 3/4 részéig belekanalazom a folyékony tésztát, a tetejére rakom a maradék áfonyaszemeket és 180 fokon 20 percig sütöm. Ha kész, tálra borítom öket, a formát óvatosan lehúzom róluk. Langyosan vagy hidegen, mentalevelekkel tálalom.

Zutaten für 8 Portionen:

130 g Zucker

100 g Heidelbeeren

100 g Butter und etwas Butter für die Form

50 g Mehl und etwas Mehl für die Form

20 g Speisestärke

3 Eigelb

1 Ei

Backpulver

Minze

Salz

Das ganze Ei und die Eigelbe 6 Minuten mit dem Zucker und einer Prise Salz schaumigrühren, dann die zerlassenen Butter untermengen. Das Mehl, einen halben Teelöffel Backpulver und die Stärke miteinander vermischen und mit dem Spatel behutsam unter den teig heben.

8 kleine Förmchen (7,5  cm Durchmesser) mit Butter einfetten und mit Mehl bestäuben. In jedes Förmchen einige Heidelbeeren geben, den Teig bis auf 3/4 Höhe einfüllen. Die restliche Heidelbeeren auf dem Teig verteilen und 20 Minuten bei 180 Grad im Ofen backen.Die Törtchen lauwarm oder kalt mit ein paar Minzenblättchen servieren.

Waldviertel-i kenyérleves/Waldviertler Brotsuppe

 
(Rezept unten auch auf Deutsch)

És még mindig egy harbach-i recept ...  Ez a leves, a neve után nem túlzottan izgalmas, mégis legalább egyszer meg kell kóstolni! Szinte minden nép konyhájának egyik ismert levese, ami sokszor igencsak eltér egymástól. Ebben az esetben tejjel készült.

Hozzávalók 4 személyre:

6 dkg toast- vagy fehérkenyér

5 dkg  barna, vagy feketekenyér

1 kis  fej hagyma

1 tk napraforgóolaj

1/2 l tej

400 ml zöldséglé

1 ek tejföl

só, köménymag, majoranna
A kenyeret felkockázom, a hagymát apróra vágom és az olajon megpárolom. A kenyérkockákat is hozzáadom és rövid ideig együtt pirítom. A tejjel és a zöldséglével felöntöm és addig hagyom rotyogni, míg a kenyér teljesen megpuhul. Kézi mixerrel pürésítem, a tejfölt is hozzákeverem és tetszés szerint ízesítem.

***

Zutaten für 4 Personen:

60 g Toast- oder Weißbrot

50 g Schwarzbrot

1 kleine Zwiebel

1 TL Sonnenblumenöl

1/4 l Milch

400 ml Gemüsesuppe

1 EL Sauerrahm

Salz, Kümmel, Majoran

Brot würfelig schneiden. Zwiebel fein hacken und in Öl anschwitzen. Brotwürfel dazu geben und kurz mitrösten. Mit Milch und Suppe aufgießen und so lange köcheln lassen, bis das Brot ganz weich ist. Anschließend Suppe pürieren, Sauerrahm unterrühren und mit den gewürzen abschmecken.

Harbachi almás túrógombóc/Apfel-Topfenknödel ala Harbach

(Rezept unten auf Deutsch)

Folyamatosan igyekszem a kúrám után is tartani azt az étkezési módszert (pl korai vacsora, estére is könnyü leves stb), amit bár már elötte is ismertem, mégsem sikerült itthon bevezetnem. Most, hogy 3 hétig ezzel éltem, már könnyebben megy az itthoni átállás. Sikerei vannak az újrafözött recepteknek is, bár legtöbbjük húsnélküli, vagy terljesértékü gabonával készülnek. (Párom eleinte nem nagyon lelkesedett a gondolatért...) Egyik ilyen meglepetés volt ez az almás túrógombóc, amely összetevöi kissé eltérnek az általam eddig használtaktól. Fantasztikusan finom lett...

Hozzávalók 4 személyre:

20 dkg alma

citromlé

20 dkg zsírszegény túró

2 tojás

8 dkg zsemlemorzsa

9 dkg  teljeskiörlésü gríz (búzadara)

folyékony édesítö 

örölt fahéj

A meghámozott almát nagylyukú reszelön megreszelem és megöntözöm a citromlével. A túrót, a tojásokat, az almát, a morzsát, a grízt, valmint az édesítöszert és a fahéjat egy edényben símára keverem,  hagyom állni legalább 20 percen kereszül, hogy a búzadara felpuhuljon.  A túrós masszából vizes kézzel 8 golyót formázok és forró, enyhén sós vízben 15-20 perc alatt készre fözöm. (Akkor jó, ha  feljönnek a gombócok a víz tetejére.) Tálaláskor örölt fahéjjal szórom meg. Mellé pürésített áfonyát adtam, amit kevés juhatsziruppal kevertem össze és joghurttal öntöztem meg.

Zutaten für 4 Personen:

200 g Äpfel

Zitronensaft

200 g Magertropfen

2 Eier

80 g Semmelbrösel

90 g Vollkorngrieß

flüßiger Süßstof

Zimt

Äpfel grob reiben und mit Ztronensaft beträufeln. Magertopfen, Eier, Äpfel, Brösel, Vollkorngrieß sowie Sußstoff und Zimt in einer Schüssel zu einer Masse verarbeiten und mindestens 20 Minuten durchziehen lassen. 8 Knödel formen und in Salzwasser ca. 20 Minuten leicht wallen lassen. Knödel mit Zimt bestreuen und servieren.

Nach Belieben kann ein Fruchtmus dazu gerecht werden. Hierfür 250 g Heidelbeeren pürieren, mit Zitronensaft und Süßstoff abschmecken, gleichmäßig auf 4 Teller verteilen und mit Joghurt verzieren. Apfel-Topfenknödel auf dem Fruchtspiegel anrichten.

Waldviertel-i máktorta/Waldviertler Mohn-Torte

Hát akkor légyen... a híres neves waldviertler-i édesség, amit egyszer mindenkinek meg kell kóstolnia... Jelen esetben, a képen látható, Péter születésnapi tortája volt, gyertyák nélkül, mert annyi nem fért volna rá :-)) ...(Ez a recept a torta diétás variációja. Aki édesebben szereti, tehet hozzá több cukrot. )

Hozzávalók a tortához (18 szelet):

1 doboz joghurt (2 dl)

10 dkg mák, darált

1 alma

citromlé

16 dkg teljeskiörlésü liszt

1 csomag sütöpor

4 tojás

3 EK cukor

méz (folyékony édesítöszer)

Krém:

1/4 l tej

1/2 csomag vaniliapudingpor

6 lap étkezési zselatin

2 doboz joghurt (4 dl)

citromlé

méz (folyékony édesítöszer)

Valamint:

40 dkg málna

2 lap zselatin

Az almát meghámozom, durvára reszelem és a citromlével megöntözöm. A tojásokat szétválasztom, a sárgákat a cukorral és a mézzel (vagy folyékony édesítöszerrel)  habossá verem. A mákot, almát és a joghurtot hozzákeverem. A tojáfehérjét kemény habbá verem, majd a sütöporral elkevert és átszitált liszttel óvatosan a mákos masszához keverem. Egy kikent tortaformába öntöm és 170 fokon kb. 45 percig sütöm.

A vaniliapudingport 4 EK hideg tejjel simára keverem és a maradék tejet felforralom. A felolvadt pudingport a forró tejhez adom, símára kavarom. A hideg vízben áztatott, majd kinyomkodott zselatinból 6 lapot belekeverek, majd a joghurtot, mézet  (vagy folyékony édesítöszert) és citromlét.

A málnát átpaszírozom, felmelegítem és a maradék 2 lap, beáztatott és kinyomkodott zselatint  is hozzáadom (ha túl savanyú, lehet egy kis porcukrot is belekeverni).

A kihült és 3 lapba vágott tortát elöször a pudingkrémmel megkenem, majd a málnás zselét is rácsorgatom és elsimítom. Egymásra fektetem öket, a maradék krémmet a tetején és az oldalán elosztom. Fondanttal (vagy citrommázzal) bevonom a tortát. Fogyasztás elött legalább 3 órára a hütöbe teszem.

Zutaten für 1 Torte (18 Stück):

1 Becher Joghurt

100 g Mohn, gemahlen

1 Apfel

Zitronensaft

160 g Vollkornmehl

1 Pkg. Backpulver

4 Eier

2 EL Zucker

Honig (flüssiger Süßstoff)

Creme:

1/4 l Milch

1/2 Pkg. Vanillepuddingpulver

6 Blatt Gelatinpulver

2 Becher Joghurt

Honig (flüssiger Süßstoff)

Zitronensaft

400 g Himbeeren

2 Blatt Gelatine

Den Apfel grob reißen und mit Zitronensaft beträufeln. Dotter mit Zucker und Süßstoff (Honig) schaumig rühren. Mohn, Apfel und Joghurt untermengen. Eiklar zu Schnee schlagen und abwechselnd mit dem mit Backpulver versiebten Mehl unter die Mohn-Masse heben. 170 ° C ca. 45 Minuten backen.

Gelatineblätter in kaltem Wasser einweichen. Vanillepuddingpulver mit 4 EL kalter Milch glatt rühren und die restliche Milch erhitzen. Das gelöste Puddingpulver in der heißen Milch einkochen, 6 ausgedrückte Gelatineblätter unterziehen und anschließend Joghurt, Süßstoff (Honig) und Zitronensaft beifügen.

Himbeeren passieren, erhitzen und die restlichen 2 Gelatineblätter unterziehen.

Auf dem Tortenboden zuerst die Puddingcreme verstreichen, dann mit Himbeergelee übergießen und mit Fondant (oder Zitronenglasur) überzogen. Mindestens 3 Stunden im Kühlschrank fest werden lassen.

Harbach-i "mákos sátor"/Harbacher Mohnzelten

Hosszú idö után újra egy recept... és mindjárt egy híresség a Waldviertelböl. Most egy darabig azokkal a  finomságokkal igyekszem majd kisérletezgetni, amiket a harbachi-i 3 hetes kúrám alatt volt szerencsém megkóstolni. Sikerült néhány különösen ízlett étel receptjét megkapnom, amiket (remélem), apró módosítással  itthon is elkészíthetek. Jöjjön tehát a rossz fordításban "mákos sátor"-nak (Mohnzelten) nevezett sütemény.

Alsó-Ausztria e régiójának legfontosabb terménye a burgonya, amelyet legtöbbször ízletes gombócok, vagy a Mohnzelten, (egy krumplis tésztával készített mákos sütemény) formájában fogyasztanak. A mák szintén Waldviertel hagyományos terménye, amelyet 1900 körül még a londoni tözsdén is jegyeztek. Ebböl a párosításból lett ez az egyszerü, de nálam nagyon bejött tészta, amit itthon azonnal megsütöttem.

Hozzávalók 25 darabhoz:

tészta:

45 dkg burgonya

75 dkg síma liszt

37 dkg vaj

3 tojás

1/2 doboz tejföl

csipet só

töltelék:

15 dkg vaj

7,5 dkg méz

30 dkg darált mák

30 dkg porzukor

1 csomag vanilia cukor

rum

A tésztához a krumplit héjában megfözöm, megpucolom és krumplinyomón áttöröm. A többi hozzávalót hozzákeverem és összegyúrom.

A töltelék elkészítésekor a vajat a mézzel felmelegítem, hozzáadom a mákot, a por- és vaniliacukrot, valamint a rumot és röviden összeforralom.

A tésztát egyenlö részekre osztom (25 db), kissé meglapogatom, a közepébe teszek a töltelékböl, gombóccá formálom. A gombócokat egy sütöpapírral bélelt tepsibe teszem, lapossá nyomogatom, villával megszurkálom és 200 fokon 10 percig sütöm. Megfordítom és még 10 percig hagyom készre sülni. Egyenként, fóliába csomagolva sokáig friss marad. Kávéhoz, teához, de csak úgy magában is szenzációs!

Zutaten für 25 Stück:

Teig:

450 g Erdäpfel

750 g glattes Mehl

370 g Butter

3 Eier

1/2 Becher Sauerrahm

Salz

Fülle:

150 g Butter

75 g Honig

300 g Mohn

300 g Staubzucker

1 Pkg. Vanillezucker

Rum

Für den Teig Erdäpfel dämpfen und durch die Erdäpfelpresse drücken. Dann alle Zutaten zugeben und verkneten.

Für die fülle Butter und Honig erwärmen, Mohn, Staubzucker, vanillezucker und Rum zugeben, kurz aufkochen lassen.

Den Teig in 25 gleich große Stücke teilen und diese flach drücken (sie sollen ziemlich dünn sein), mit Fülle belegen und zu einem Knödel formen.

Knödel auf ein mit Backpapir belegtes Blech geben, flach drücken und bei 200 °C 10 Minuten backen, umdrehen und weitere 10 Minuten fertig backen.

Man kann die Mohnzelten ruhig ein Paar Tage vor dem Verzehr backen und in einer gut schließenden Dose aufbewahren oder verpacken jeden einzelnen Zelten in Frischhaltefolie. Die Mohnzelten werden dann mit jedem Tag besser weil sie schön "durchziehen".