Márványos sült túrótorta

Mert ezzel a túrótortával már régóta tartoztam a családnak, a napokban egy utószületésnap alkalmából most erre is sor került. Igaz, kicsit megdolgoztam vele, de az eredmény mindenért kárpótolt és így utána gondolva, nem is volt annyira macerás. Tálaláskor a tetején a habcsókot néhányunknál lecseréltem málnaszemekre, ami szintén nagyon passzolt a tartalomhoz...
Hozzávalók egy 26 cm átmérőjű tortaformához:
20 dkg teljes kiőrlésű keksz
10 dkg olvasztott vaj
10 dkg étcsokoládé
75 dkg krémes túró
20 dkg creme fraiche (tejföl és tejszín egyenlő mértékű arányban történő elkeverésével helyettesíthetjük)
1/2 ek étkezési keményítő
15 dkg cukor, csipet só
4 tojás
5 dkg habtejszín (folyékony állapotban)
Karamellszósz:
20 dkg cukor
5 dkg vaj
3/4 tk só
15 dkg habtejszín (folyékony állapotban)
A sütőt (alsó-felső sütés) 180 fokra előmelegítem. A tortaformát sütőpapírral kibélelem. A kekszet egy késes aprítóban morzsásra aprítom, (esetleg tehetjük egy fagyasztózacskóba és egy sodrófa segítségével összemorzsoljuk) és a felolvasztott vajjal alaposan összekeverem.
Belenyomkodom a tortaforma aljába. (Segítség lehet egy kanál domború oldala.)
Beteszem a sütő középső sínére és 10 percig sütöm, majd kiveszem és félreteszem.
A sütő hőmérsékletét leveszem 170 fokra.

A túrót selymesre keverem a creme fraiche-el, keményítővel, cukorral és csipet sóval. A tojásokat egyenként beledolgozom.
A tejszínt felforralom és a vízgőz felett felolvasztott csokoládéhoz öntöm, jól el.
A túrós masszát megfelezem és az egyik feléhez hozzáadom a csokoládés egyveleget.
A fehér túrómasszából 3 kanálnyit a kihűlt kekszalap közepére teszek, majd a csokis krémből 3 kanállal a fehér közepébe csorgatok. Majd megint a fehér következik, amit a csokis közepébe teszek. Addig csinálom ezt váltakozva, míg a kétféle massza elfogy. Így a belülről a krém szép lassan a tortaforma  fala felé fog folyni. A végén egy hurkapálcával óvatosan a tetejét még megkeverem (nem szükséges, ez esetben zebracsíkszerű mintát kapok a végén).
A sütőben kb. 65-70 percig sütöm. (Ha nagyon égne, sütőpapírt rakok a tetejére.)
Mikor kész, legalább 3 órát hűlni hagyom.
A karamellszószhoz a cukrot 3 ek vízzel felolvasztom és aranybarnára karamellizálom. Félrehúzom a tűzről, majd a vajat (apránként) és a sót belekeverem. Felöntöm a tejszínnel és visszateszem a tűzhelyre. Óvatosan, alacsony hőfokon 2 perc alatt simára keverem.
A tortát a folyékonyra melegített karamellszósszal tálalom.
(A torta díszíthető kedvünkre, bármiféle szemes gyümölccsel, vagy habcsókkal is.)

Serpenyős krumplinokedli (gnocchi) "Bella Italia"

Sok volt az elmúlt napok húsos étke, mindenképpen valami "light-osabb-ban" gondolkodtam. A zöldségek máris jelentkeztek és persze, az idő is belejátszott a mai menübe. Rövid idő alatt összedobtam ezt, a már hasonmását többször is megjátszott gnocchit. Lásd itt, meg itt, meg itt. Örültünk neki...
Hozzávalók 2-3 személyre:
1/2 kg félkész gnocchi
1 fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
1-2 cukkini (mérettől függően)
1 db sárga színű kaliforniai paprika
25 dkg koktélparadicsom
2 ek olívaolaj
1 kk barna cukor
50 ml fehérbor
só, bors
A megpucolt hagymát félbevágtam és felkarikáztam, a fokhagymát lehéjaztam és nagyon apróra felaprítottam. A cukkinit megmostam és nem túl vékony karikára szeleteltem. (Aki akarja, kockákra is vághatja.) A paprikát megmostam, feleztem, kimagoztam és kedvem szerint felkockáztam. (Csíkokra is lehet.)
A megtisztított paradicsomot nagyságuktól függően feleztem, negyedeltem.
Az olívaolajat egy serpenyőben felforrósítottam és a hagymát üvegesre pirítottam, majd a fokhagymát is megkapattam benne.
Hozzáadtam a cukkinit, paprikát és pár percig együtt pirítottam. Ezután megszórtam a cukorral, röviden karamellizáltam és felöntöttem a borral. Sóval, borssal ízesítettem és a paradicsomot is belekevertem. Kb. 10 percig, gyenge tűzön hagytam rotyogni.
Közben a gnocchi-t a csomagolás leírása szerint elkészítettem és miután leöblítettem, hozzákevertem a zöldséges alaphoz.
Tálaláskor megszórtam reszelt parmezánnal és kívánságra rukkola salátát kínáltam mellé.

Viallini, az ellenállhatatlan toszkán keksz

Kinézetre azt hiszi az ember, hogy ez a nem igazán formás, rusztikus kis golyóféle semmi különös, de már az első harapás után rájön, mekkorát tévedett. A benne keveredett textúrák annyira élvezetessé teszik, hogy a formájáról azonnal megfeledkezik és semmi másra nem tud gondolni, csak a következő falatra.
Igazi "íz-meglepetés" volt számunkra ez a karácsonyi finomság, ami a napos (?) toszkánából érkezett. Persze, a recepttel együtt, ami annyira perfekt volt, hogy a sütés után már nem is tudtuk, melyik az eredeti...
Hozzávalók:
50 dkg búzafinomliszt
1/2 csomag sütőpor
csipet só
1,5 dl desszertbor
1,5 dl olívaolaj (extravirgine)
20 dkg finomszemcsés kristálycukor
5 dkg fenyőmag (az eredeti recept jóval többet ír, én dióbéllel helyettesítettem a hiányzó mennyiséget, ami nem ártott neki)
15 dkg dióbél, nagyon durvára vágva
20 dkg mazsola
porcukor
A mazsolát kevés langyos vízbe (esetleg rumba) 10 percre beáztattam, leszűrtem és konyhai papírtörlővel leitattam róla a nedvességet.
Az átszitált lisztet a hozzákevert sütőporral és csipet sóval egy nagyobb edénybe szórtam, majd egymás után, állandó keverés mellett (nehogy csomós maradjon), hozzáöntöttem a desszertbort és az olívaolajat.
Ezután került bele a cukor, a fenyőmag és a dió, majd a mazsola. Kézzel alaposan átgyúrtam, hogy a hozzávalókból mindenhová kerüljön. (Kissé morzsalékosnak tűnhet ekkor a tészta, de ez nem baj. Formázáskor a kézmelegtől egybeáll majd.)
A sütőt 180 fokra előmelegítettem.
Egy tepsit bekentem olívaolajjal és vékony porcukorréteggel beszórtam (eredetileg liszt lett volna, de szerintem így még finomabb lett).
A tésztából dió nagyságú golyókat formáztam és egymástól kisebb távolságra a sütőlapra sorakoztattam őket. 15-20 perc alatt készre sültek. (Ha nagyon színt kapna, le lehet sütőpapírral, vagy alufóliával fedni, hogy meg ne égjenek.)
Langyosan porcukorban meghempergettem őket és kínáltam a már türelmetlenül várakozó társaságnak... :-)

Gombás-sajtos rakott krumpli

Majdnem mindenki szereti a rakott krumplit (?), ami nálunk különleges helyet foglal el a család kedvencei között. Így aztán, hogy ne legyen unalmasan ismétlődő, igyekszem rajta mindig valamit variálni. Ez a gombás, sajtos, tejszínes változat talán az, ami az eredeti után mindenkinek a legjobban bejött. A krumpli helyett lehet spätzle tésztával is készíteni, de az már nem rakott krumpli, ugye? Szóval, lehet bátran nekiállni, abszolút, de befutó lesz!
Hozzávalók 4 személyre:
1 kg krumpli, héjába megfőzve, meghámozva, kihűtve
2 fej vöröshagyma
1 póréhagyma
1/2 kg csiperke gomba
10 dkg apróra vágott, húsos, füstölt szalonna
1 ek napraforgó-, vagy repceolaj
15 dkg reszelt sajt (pl. ementáli, esetleg keverve füstölt sajttal)
2 dl tejszín
2-3 ek tejföl
vaj a tál kikenéséhez
A hagymát és a pórét meghámozzuk és mindkettőt felkarikázzuk. A gombát megtisztítjuk, felszeleteljük.
A szalonnát egy serpenyőben forró olajon kisütjük, rádobjuk a hagymákat és üvegesre pároljuk.
Hozzáadjuk a felszeletelt gombát és gyengén megsózzuk, borssal megszórjuk. Fedő alatt puhára pároljuk.
A sütőt 200 fokra előmelegítjük.
A kihűlt krumplit felkarikázzuk és a felét egy vajjal kikent, tűzálló tálba fektetjük. Kevés sóval megszórjuk.
A kész zöldséges alapot felöntjük a tejföllel elkevert tejszínnel, egyet rottyantunk még rajta és rásimítjuk a  krumpli tetejére. Erre terítjük a maradék krumplikarikákat, majd megszórjuk a reszelt sajttal.
A sütőben addig sütjük, míg a sajt szépen ráolvad a tetejére és egy kis színt kap.
Tálaláskor adhatunk mellé friss zöldsalátát.

Narancsos, gyömbéres céklakrémleves

Közeledik a tél és nekem mind gyakrabban muszáj valami krémes, testet-lelket melengető levest magamba öntenem, hogy talpon maradjak.
Mivelhogy azért igyekszem a "mindent a maga idejében"szlogen szerint főzni, most a cékla került terítékre. Naranccsal, gyömbérrel és persze, sárgarépával.
Az izgalommal belecsempészett kevéske málnaecet,  pedig nagy meglepetésemre, tökéletes harmóniával simult bele az elkészült műbe...
Hozzávalók 4 személyre:
2 ek vaj
1 ek olívaolaj
ujjnyi friss gyömbér
4-5 kisebb, vagy 2 nagyobb répa
2 kk cukor
50 dkg főtt cékla
1 nagy narancs kifacsart leve
só, bors
tejföl, esetleg író, mozzarella
A gyömbért meghámozzuk, lereszeljük, vagy nagyon apróra összevágjuk. A répát, céklát megpucoljuk, felkarikázzuk, illetve felkockázzuk.
1 ek vajat és olajat egy fazékban felforrósítunk és a gyömbért beleszórjuk. Közepes lángon, kevergetve, illatozásig pároljuk, pirítjuk.
Beleszórjuk a répakarikákat, meghintjük 1 kk cukorral, kevés sóval.
Kicsit hagyjuk, hogy közepes lángon a cukor karamellizálódjon, akkor hozzádobjuk a cékla 3/4 részét.
Pár percig pirítjuk, felöntjük annyi vízzel, hogy épp ellepje. Ízlés szerint megborsozzuk, majd fedő alatt, kis lángon főzzük (kb. 15 perc).
Levesszük a lángról, botmixerrel, vagy turmixban pürésítjük és hozzáöntjük a narancslevet.
A belevalóhoz egy serpenyőben a maradék vajat felforrósítjuk és beletesszük a félretett, 1/4 rész céklát. Kevés cukrot szórunk rá, hagyjuk kissé karamellizálódni.
Mikor ez megtörtént, rálöttyintünk egy kevéske különleges ecetet (balzsam, málna, szilva, stb.). Pár percig kevergetjük, majd külön tálkába tesszük.
Tálaláskor a selymes, forró leveshez külön kínáljuk a céklabetétet és külön kívánságra tejfölt, vagy írót. Esetleg szórhatunk rá ropogós levesgyöngyöt is, vagy mini mozzarellát.
Nagyon finom!

Zellerkrémleves sonka-mozzarella-nyárssal

Itt az ősz és lassan a tél. Az ember testet-lelket melengető ételekre vágyik. Én is így vagyok vele. Főleg valami selymes krémleves után vágyakoztam.  Volt itthon egy jókora zellergumó, így aztán adva volt a történet. Igazán pofonegyszerű, nem kellett hozzá semmi extra és nagyon hamar elkészült. A hozzá kínált sonkába tekert mozzarella  igazi meglepetés volt mindenkinek, nagy sikert aratott.

Hozzávalók 4 személyre:
1 fej vöröshagyma
35-40 dkg zellergumó
1 ek vaj
3 ek repceolaj
1 tk cukor
1 l zöldség alaplé (esetleg víz)
1dl tejszín
4-5 szelet sonka
1 tasak mini mozzarellagolyó

A hagymát megtisztítottam, felaprítottam. A zellert meghámoztam és nagyobb darabokra vágtam.
Egy fazékban a vajat és a 1 ek olajat összeolvasztottam, amin a hagymát megfuttattam. Hozzáadtam a zellert, összepirítottam.
Megszórtam a cukorral és felöntöttem az alaplével. Lefedve, kis lángon 15 perc alatt puhára főztem.
Botmixerrel pépesítettem, hozzáöntöttem a tejszínt. Sóval, borssal ízesítettem.
A sonkaszeletekből (pro szelet) három hosszú csíkot vágtam. A mozzarellagolyókat körbetekertem egy-egy szelet sonkával és pálcikára húztam. (Egy pálcikára 3-4 tekervény, kb. 1-2 cm távolságra egymástól.)
A maradék 2 ek olajat egy serpenyőben felforrósítottam és körös-körül egy percig pirítottam benne a sajtos nyársakat. Éppen csak addig, hogy a sonka kis színt kapjon, de a sajt ne folyjon ki.
A levest a nyársakkal együtt tálaltam.

Sült gnocchi gombás-cukkinis-kékpenészes sajtszószban

Hét-elején egy gyors, húsmentes ebédre vágytunk, ami, mint az alábbiakban olvasható, ragyogóan sikerült. A puha kékpenészes sajt annyira hozzávaló volt, hogy az egész csomagot beletettem. Friss gombám nem volt, de egy korábban eltett, üveges, még árválkodott a kamrámban, így a helyzet megoldódott.
Hozzávalók 2-3 személyre:
35 dkg kész gnocchi
4 ek vaj
4 tk napraforgóolaj
1 fej vöröshagyma
2 gerezd fokhagyma
1 közepes cukkini
kb. 170 g gomba (üveges, netto tömeg)
1 dl száraz fehérbor
175 g puha, zsíros kékpenészes sajt (esetleg gorgonzola)
1,5 dl tejszín
2 ek fenyőmag (elmaradhat)
1 kk szárított kakukkfű
só, bors
A hagymát és a fokhagymát megpucoltam, az előbbit apróra összevágtam, az utóbbit egy kés lapjával szétnyomkodtam. A megmosott cukkinit 1-2 cm-es kockákra szeleteltem, a gombát szükség szerint daraboltam.
Egy serpenyőben felforrósítottam 2 ek vajat és 2 tk olajat. Hozzáadtam a hagymát és üvegesre pároltam, majd beleadtam a darabolt cukkinit. Kissé megsóztam, megszórtam a kakukkfűvel és 1-2 percig, kevergetve pároltam. Hozzádobtam a gombát, felöntöttem a borral és összefőztem. (Friss gombánál kissé párolódni hagynám, csak aztán jönne bor.)
Belemorzsoltam, tépkedtem a sajtot, hagytam felolvadni és hozzáöntöttem a tejszínt, sóztam, borssal megszórtam. Kevergetve összeforraltam.
Egy száraz serpenyőben megpirítottam a fenyőmagot, félretettem.
Ugyanebbe a serpenyőbe raktam 2 ek vajat és 2 tk olajat,  felforrósítottam és rádobtam a kifőzött gnocchit. Rázogatva ropogósra pirítottam.
Végül a tésztát beleforgattam a gombás-cukkinis szószba.
Tálaláskor meghintettem a pirított fenyőmaggal.

(A kép egy gomba nélküli változata a fenti receptnek)

Lepényhal paradicsomos rizottóágyon

Mert a halat mostanában valahogy kihagytuk, ideje volt, hogy megint sorra kerüljön. És mert éppen egy portugál útikönyvben vagyok beletemetkezve, természetesen paradicsomos rizottó dukál hozzá.
Hozzávalók 4 személyre:
4 dl zöldség alaplé
1 fej vöröshagyma
3 ek olívaolaj
35 dkg rizottórizs
1 dl száraz fehérbor (alternatív zöldség alaplé)
25 dkg hámozott, darabolt, passzírozott paradicsom (lehet konzerv is)
5 dkg vaj
1 jó marék reszelt parmezán
4 lepényhal, vagy más kedvünkre való vízi lény ;-)
1/2 citrom leve
só, bors, liszt
2 ek vaj
Az alaplét felforralom, a hagymát megtisztítom, felaprózom. Az olívaolajat egy nagyobb serpenyőben  felforrósítom és a hagymát üvegesre dinsztelem rajta. Hozzáadom a rizst is, így  még további 1 percig együtt párolódnak. Hozzáöntöm a bort és merőkanál adagokban az alaplevet. Ez nem egyszerre történik. Mindig akkor adagolom az újabb levet, mikor már az előzőt magába szívta a rizs. Az egész kb. 20 percig tart, mikorra a rizs megpuhul. (Tehető rá fedő is, ami félig fedi a serpenyőt...)
Ekkor a passzírozott paradicsomot is belekeverem és a hőmérsékletet leveszem.
A lepényhal mindkét oldalára a citrom levét rácsepegtetem. Enyhén besózom, kevés borssal és liszttel megszórom. Egy serpenyőben 2 ek vajat felforrósítok és a hal mindkét oldalát lassan, aranybarnára sütöm.
A paradicsomos rizottóba belekeverem a vajat, parmezánt, sóval, borssal szükség szerint ízesítem és a kisült lepényhallal kínálom.