Blunzengröstl, pirított krumpli véres hurkával

Az osztrák konyha egyik jellegzetes egytál étele a "Blunzengröstl", ami nagyjából a nálunk ismert véreshurka és krumli keverékéböl áll. Ez, az Ausztriában nagyon kedvelt és tényleg finom "serpenyös" szinte minden házias kosztot kínáló itteni vendéglö étlapján megtalálható. Én eddig még csak egy közeli kis étterem fözetéböl ismertem, de tegnap nekiálltam és megföztem magunknak végre. (Belejátszott a dologba persze, hogy vettem egy új serpenyöt, amit azonnal ki kellett próbálnom.)

Kicsit módósítottam az ismert recepten, és belevágtam egy kis cukkinit is, ami csak még jobban feldobta az amúgy is mennyei ízét.

Hozzávalók:

25 dkg véres hurka

40 dkg lisztes burgonya

2 nagy fej hagyma

20 dkg cukkini

2 gerezd fokhagyma

só, frissen örölt bors

5 dkg vajzsír (Butterschmalz) vagy olaj

A véres hurkát kb 1/2 cm vastag karikákra vágom. A hagymát megtisztítom, félbe- majd vékony csíkokra szelem, a fokhagymát finomra aprítom. A megmosott cukkinit szintén 1/2 cm-es karikákra vágom és rövid idöre forrásban lévö vízbe mártom, hideg vízzel leöblítem, majd szitán lecsepegtetetem. A krumplit héjában rövid ideig fözöm, majd megtisztítom és karikákra szeletelem. Egy nagy serpenyöben felforrósítom a zsiradékot és világosra pirítom benne a hagymát és a burgonyát. Hozzáadom a cukkinit és a véres hurkát és mindezt tovább pirítom. Sóval, borssal és a fokhagymával ízesítem, majd kis lángon, lefedve rövid ideig állni hagyom. Snidlinggel, petrezselyemmel meghintve, igen forrón tálalom.

Barna kenyérrel és jó hideg sörrel a legjobb.

Savanyú káposztával töltött sonkatekercs/Schinkenröllchen gefüllt mit Sauerkraut

Bár még nincs itt a tél (igaz, mostanában didergünk a szokatlan hidegtöl), én már most igyekszem a családot felkészíteni az influenza és a megfázás ellen. Egyik ilyen kipróbált ellenszerem a savanyú káposzta, amit nyersen is szívesen fogyasztunk. A hordós káposzta télen a legolcsóbb vitaminforrás. Az pedig még értékesebbé teszi, hogy az igazi savanyú káposzta ízesítéséhez hagyományosan felhasznált füszerek (mustármag, kapor, babérlevél, bors, köménymag, torma, stb.) maguk is egyben gyógynövények és jótékony hatásuk hozzáadódik a káposzta értékeihez.
Amennyiben módunkban áll, érdemes szétnézni a piacon, és megkeresni a legjobb savanyú káposztát. Mert bizony káposzta és káposzta között is van különbség. Az igazi házilag savanyított káposzta színe sárgás, míg a vegyszerekkel savanyított inkább fehér. A savanyú káposzta nem csak nyersen fogyasztható, bár a jól összeérett ízek talán így élvezhetöek leginkább. Kitünö saláták, levesek, föételek is készíthetöek belöle.
Kedvcsinálónak következzék az egyik legkedvesebb savanyú káposztás vacsorareceptem.

Hozzávalók:
1 fej vöröshagyma
2 ek olaj
1/2 kg hordós savanyú káposzta
8 szelet prágai sonka
2 dl tejföl
1 tojássárga
5 dkg reszelt ementáli sajt
só, bors

Az apróra vágott vöröshagymát az olajon megpírítom. (Ha nehezebbre vágyom, kockára vágott füstölt szalonnát olvasztok ki és erre teszem a hagymát.) A jól kinyomkodott hordós káposztát beleforgatom. Sózom, borsózom. A saját levében - esetleg nagyon kevés vizet aláöntve - puhára párolom és nyolcfelé osztom. A nyolc szelet prágai sonka (vagy másféle gépsonka) közepére egy csíkban 1-1- adag párolt káposztát halmozok, a sonkákat összegöngyölöm és a tekercseket egy vékonyan kivajazott tüzálló tálra szorosan egymás mellé fektetem. A sonkatekercseket a tejföl, tojássárga és az ementáli sajt keverékével bevonom (kissé megsózom elötte), úgy sütöm az egészet világospirosra.
Ha valaki diétásabban szeretné, az öntet elmarad, borsónyi vajdarabok kerülnek a sonkatekercsekre, és forró sütöben tolva szép pirosra sül.

Zutaten:
1 große Zwiebel
2 el Öl oder Butterschmalz
500 g Sauerkraut
8 Scheiben, dünn geschnittene, Schinken
200 ml Sauerrahm
1 Dotter eines Hühnereis
50 g geriebener Emmentaler
Salz, Pfeffer

Die Zwiebel schälen und fein hacken, Butterschmalz erhitzen und die Zwiebel glasig dünsten. Das frische Sauerkraut gut ausdrücken, zu den Zwiebeln geben ca. 5 Minuten garen. Abschmecken mit Salz, Pfeffer, auskühlen lassen. Das Sauerkraut, ohne Saft, auf die Schinkenscheiben verteilen und einrollen. Die Schinkenrollen in eine gefettete feuerfeste Form legen. Sauerrahm, Dotter und Emmentaler mischen, salzen und pfeffern und die Schinkenrollen mit der Masse bedecken. Im vorgeheizten Ofen bei 200 Grad Celsius 20 bis 30 Minuten backen.

Töltött paprika

Ha töltött paprika, akkor természetesen a magyar, sárga színű zöldpaprikából. Ez itt Ausztriában szinte ismeretlen. A már otthon is kapható, kerek formájú, zöld színű, vastag húsú, kaliforniai paprikát töltik meg darált hússal. Bár az utóbbi években egyre több helyen kapható már itt is a magyar paprika, a háziasszonyok inkább a régi, megszokott recept szerint készítik. Osztrák barátaink ámulnak és bámulnak, mikor eléjük teszem a hazai töltött paprikát, amit anyósom receptje szerint készítek és az íze teljesen más, mint amihez ők hozzászoktak. Persze, az egésznek a titka a mi hazai, sárga színű zöldpaprikánk. Aztán meg csak eszik, eszik és  eszik...

Hozzávalók:
8 közepes nagyságú zöldpaprika

1-1,5 l paradicsomlé

40 dkg darált hús (lehet vegyesen marha- és sertéshús, esetleg csirkehús)

8 dkg előfőzött rizs

1 nagyobb fej hagyma

3-4 gerezd fokhagyma

2 kk pirospaprika

só, bors

2 szál zeller zöldje

3 ek olaj

1 ek liszt

 kristálycukor
Nem túl húsos paprikákat vásárolok, megmosom, kicsumázom őket, az ereket és magokat eltávolítom. A hagymát finomra vágom és 2 ek olajon megfonnyasztom, hűlni hagyom. A darált húshoz adom a hagymát, a rizst, a pirospaprikát, az áttört fokhagymát, ízlés szerint sót és borsot, alaposan összedolgozom, és a paprikákba töltöm (nem túl szorosan, mert főzés közben a rizs megdagad és szétrepedhetnek a paprikák). Vannak receptek, ahol 1 tojást is beledolgoznak a töltelékbe. Én nem teszek hozzá, mert a tapasztalatom szerint e nélkül sokkal lágyabb, puhább lesz a töltelék.

Ami kimarad, abból gombócokat formálok.

A paradicsomlét kevés sóval, a cukorral és a zeller-zölddel felforralom. Beleteszem a megtöltött paprikákat (gombócokat) és lassú tűzön, félig lefedve puhára főzöm (kb 30 perc). Ha megfőtt, szűrőkanállal kiemelem a paprikákat a paradicsomléből, a zellert kidobom. A lisztből rántást készítek a maradék 1 ek olajjal (vagy csak egyszerűen összekeverem egy kevés vízzel), belecsorgatom a paradicsomszószba és pár percig szelíden forralom. Ha szükséges utánaízesítem, visszateszem a mártásba a paprikákat és éppen csak összerottyantom.

Friss, fehér kenyérrel szeretjük (jól lehet tunkolni).

Ági nagyi krumplis pogácsája

A havi rendszerességel történő hazalátogatásaink alkalmából mind a két nagymama igyekszik kitenni magáért és jobbnál-jobb falatokat tesznek az asztalra. Specialitások, amiket igazán jól csak ők tudnak megfőzni, megsütni. Ezek régi szakácskönyvek, szomszédasszonyok kipróbált receptjei a hagyományos magyar konyha szerint. Itt még zsírral főznek olívaolaj helyett, nem nézik a kalóriatáblázatot és a tányért telemerik, nem csak "odapöttyentenek" a látvány kedvéért.

Mamám egyik százéves receptje ez a krumplis pogácsa, amit annak idején valamelyik Nők Lapjából ollózott ki. A hűvös őszi napokon egy forró tea ugyanolyan jól csúszik rá, mint egy jéghideg sör a hűtőből.

Hozzávalók:

2,3 dkg élesztő

2-3 ek langyos tej

30 dkg liszt

10 dkg zsír

1 tojás

20 dkg héjában főtt tisztított, áttört és kihűlt burgonya

20 dkg reszelt Pannónia sajt

1 kk só

 Egy kisebb edényben az élesztőt elmorzsoljuk a langyos tejjel, szalvétával lefedve felfuttatjuk. A lisztbe beleszórjuk a sót, összegyúrjuk a zsírral, a felfuttatott élesztővel, egy 1/2 (!) tojással - a tojás másik felét félretesszük a kenéshez - , az áttört burgonyával és kb. 1/2 órát huzatmentes (pl. a kikapcsolt, hideg sütőben) helyen kelni hagyjuk. Ujjnyi vastagra nyújtjuk, kisebb pogácsákat szaggatunk belőle, zsírral megkent (vagy zsírpapírral bélelt) tepsire rakjuk, tetejét megkenjük tojással, megszórjuk a sajttal és 200 fokos, előmelegített sütőben megsütjük. Egy tepsi lesz belőle.

Frissen az igazi!

Zöldséges gnocchi csöben sütve

Egyik nagy kedvencünk ez az ízletes, olasz kis burgonyás galuska. Az olasz konyha különösen kedvelt első fogása a főleg burgonyából és lisztből készített gnocchi. Én általában frissen veszem egy közeli élelmiszer-áruházban, ahol különböző súlyú kiszerelésben kapható. Olyan , mintha a nagyim gyúrta volna. (Igaz, mikor ö élt, ennek a tésztafajtának még híre-hamva sem volt kis hazánkban). Nagyon kedvelt nálam, bármiféle szósszal pillanatok alatt az asztalra varázsolható belőle egy kitűnő ebéd vagy vacsora. Szóval minden mellette szól.

Hozzávalók kb 4 személyre:

400 g gnocchi

2 ek olívaolaj

1 db kisebb padlizsán

1-2 db cukkini (mérettől függően)

1 kis fej hagyma

2 gerezd fokhagyma

1 doboz paradicsompüré

20 dkg mascarpone

1,5 dl bor (rizling)

2 dkg pármai sonka

8 dkg reszelt parmezán

Az olajon megdinsztelem az apróra vágott vöröshagymát és fokhagymát, hozzáadom a kockákra szelt padlizsánt és cukkinit. Kis lángon párolom, míg levet eresztenek. Sóval, borssal ízesítem. Belekeverem a paradicsompürét, a mascarponét és hozzáöntöm a bort. A sonkát összekockázom és rászórom a szószra. Összerottyantom.

Közben kifözöm a gnocchit az elöírás szerint (én készen veszem) és leszüröm. Egy kiolajozott tüzálló tálba terítem és ráöntöm a padlizsános-cukkinis szószt. Előmelegített, 200 fokos sütőbe tolom, kb. 20 percig sütöm. Félidőben megszórom a reszelt parmezánnal.

Bruschetta

3 évvel ezelőtti római utunk alkalmával ismerkedtem meg az "igazi" olasz bruschetta-val. Akkor előételként ettük a Piazza Navona közelében, egy kis étteremben ezt a híres-neves és előszeretettel fogyasztott pirítós, fokhagymás kenyerecskét. Bár többször próbálkoztam vele itthon, igazán soha nem sikerült azt az ízkombinációt elérnem, amilyen az volt. Azóta is nosztalgiával gondolok rá.

Eredetileg, ez a "szegény ember étele" Közép- és Dél-Olaszországból származik. Ezt a nagyon egyszerű, frissen pirított kenyeret még melegen fokhagymával és olívaolajjal bekenték és máris ehették. Gazdagabb formája a jelenleg ismertebb, amire összevágott paradicsomot és bazsalikomlevelet is tesznek.

Én így készítem:
Egy nagy tálban kis kockára vágott paradicsomot, kevés extraszűz olivaolajjal, kis sóval és kevés oreganóval összekeverek. Ciabatta, félig sült kenyeret veszek és magam sütöm készre a sütőben. Még melegen felszeletelem.
Egy gerezd fokhagymával bedörzsölöm a kenyérszeletek alsó felét. (A fokhagymát alig szabad érezni!)
Meglocsolom a kenyérszeleteket egy nagyon kevés olivaolajjal, ráteszem a paradicsomot (ez közben levet ereszt, de ez nem baj, még villával jobban össze is nyomkodom) és néhány friss bazsalikomlevelet. Ennyi.
Fontos, hogy maga a kenyér kicsit meleg legyen még mikor a paradicsom rákerül.
Sajnos, a tapasztalat mutatja, ha a kenyér már nem meleg, ha az olívaolaj minősége gyenge, ha a paradicsomnak (pl. az egész évben kapható üvegházi hollandinak) nincs íze, akkor felesleges az egésznek nekikezdeni.
Hiszen annyira egyszerű étel, annyira egyszerű alapanyagokból áll, ráadásul nyers, hogy csak a nyersanyagokból kaphatjuk meg azt a jellegzetes ízhatást, amitől oly népszerű hazájában.

Egyszerü rakott zöldbab

Nálunk a zöldbab abszolút favorít, minden formában. Leves, fözelék, felfújt, minden jöhet. Ebben az esetben itt egy egyszerü, de nagyszerü, gyors vacsora recept estére a kiadós vasárnapi ebéd után. Nem nagy kunszt, kívánságra hús mellé köretnek is elmegy. Mi csak úgy, magában ettük.

Hozzávalók:

40 dkg zöldbab (még van a piacon friss!)

4-5 szelet füstölt főtt sonka (nagyságtól függö, lényeg, hogy a babot betakarja a jénaiban)

15 dkg vaj

zsemlemorzsa

porcukor

só

A megtisztított zöldbabot egészben vagy hüvelyknyi darabokra vágva, sós vízben puhára fözöm és levétöl lecsorgatom. 1 dkg vajjal kikenek egy tüzálló tálat és beleöntöm a zöldbabot. A sonkaszeleteket vastagabb csíkokra vágom és ráhelyezem a zöldbabra. 10 dkg vajat felolvasztok és annyi zsemlemorzsát adok hozzá, hogy ne álljon teljesen össze, hanem kissé folyós legyen. 1 tk porcukrot hozzákeverek, (ettöl egy kicsit pikáns lesz a füstölt sonka íze) és folyamatosan kevergetve, lassú tűzön pirítom. Ezzel a vajasprézlivel bekenem a babos-sonka rakottast és a maradék vajat rámorzsolom. 180 fokos elömelegített sütöben kb 10 percig sütöm, amig a sonka kissé átsül. Ki, hogy szereti, baguettel, fehérkenyérrel vagy anélkül kínálom. Ami biztos, hamar elfogy.

Körtés-korong vaníliakrémmel

Ha hétvége, akkor sütemény. Igaz, nem mindig van érkezésem rá, de azért, ha egy mód van rá, igyekszem valami finomat a délutáni kávé mellé tenni. Párom már hetek óta emlegeti egyik kedvenc süteményét, amit főleg ilyenkor, ősszel sütök, lévén körtefajtákból ilyenkor óriási a választék. Finomabbnál finomabb körték kelletik magukat, lágyak, lédúsak, önmagukban is tökéletesek. Érdemes kihasználni ezt a bőséget!

Íme egy finom körtés sütemény, ami minden fáradságot megér!

Hozzávalók:

egy csomag vajas leveles tészta (270 g)

3 nagy körte (Vilmos, vagy más hasonló, zamatos)

1 ek kristálycukor

1 tojásárga

a mártáshoz:

2,5 dl tej

1 vaníliarúd (vagy 1 zacskó vaníliáscukor)

1 tojássárga

1 ek liszt

2 ek cukor

A meghámozott körtéket félbevágom, magházukat kiemelem és a húsukat a cukorral meg egy kis citromlével ízesített 2,5 dl vízben megpárolom. Leszűröm és hűlni hagyom. A tésztát belisztezett deszkára terítem és kb 10 cm átmérőjű köröket vágok ki belőle (teáscsésze megteszi, mint forma, nekem 10 korong lett.) A tetejüket tojássárgával megkenem és a vékony szeletekre vágott körtével kirakom. A mártáshoz 2 dl tejet a vaníliával meg a cukorral felforralom, a maradék hideg tejet a tojássárgával és a liszttel simára dolgozom. A felforralt tejből kiveszem a vaníliarudat és a tojásos keveréket habverővel erősen verve, belecsorgatom. Addig forralom, amíg sűrű mártást nem kapok. A tésztakorongokra fektetett körtéket a mártással bevonom és előmelegített sütőben, nagy lángon megsütöm (kb. 30 perc 200 fokon).

Vigyázat! Ha kész, rögtön enné az ember, de a forró körte rettenetesen megégetheti a szájat... (mi már tudjuk!)