Gesztenyekrémleves/Maronirahmsuppe

(Rezept unten auch auf Deutsch)

Beköszöntött az ősz tarka színeivel, jellegzetes ízeivel. Érik a gesztenye és nagy örömömre már kapható. Beszerzése során a nagyszemű, fényes héjú, sötétbarna fajtákat keresem. Ezek hűvös, száraz helyen tárolva hónapokig eltarthatók. Nagy előnye, hogyha köretnek, tölteléknek, levesnek szánom, akkor süthetem vagy főzhetem is. Hideg téli estéken egy közös pucolás-rágcsálás szerintem felülmúlhatatlan. Az illatokról nem is beszélve.

Az elmúlt hetekben időszűke miatt igyekeztem elsősorban olyan hétvégei menü sort összeállítani, ami tükrözi az évszak hangulatát, finom, szépen tálalható, de lehetőség szerint egyszerűen és hamar elkészíthető. Ilyen volt ez a gesztenye alapú, különleges krémleves, ami után már nem is akartunk mást enni...

Hozzávalók 4 személyre:

20-25 darab sült gesztenye

1 kisebb fej hagyma

1 rozmaring ág

1/8 l tejszín

8 dl zöldség alaplé
2 dl csirke alaplé

1 ek földimogyoró olaj vagy más, lehetőleg semleges ízhatású olaj

só, bors

A gesztenyét egy tálba helyezem és annyi vizet öntök rá, hogy éppen befedje. 1 órán át hagyom ázni őket (így megszívja magát egy kis nedvességgel, zamatosabb lesz, és lényegesen könnyebben kezelhető), majd leöntöm róluk a vizet. Egy éles késsel a gesztenyék domború oldalát keresztirányban bemetszem, olyan mélyen, hogy átvágjam vele a héjukat, de belül épen maradjanak. Egyenletesen beleterítem őket egy tepsibe, egy kicsit megspriccelem vízzel és a legmelegebb fokozatra előmelegített sütőbe tolom. Kész, ha a metszés mentén a héjuk felpöndörödik és könnyen levehető. (Aki lusta sütni, vehet készre sütöttet.)

Ezután a gesztenyét és a hagymát megtisztítom. A hagymát apróra vágom, majd a gesztenyével és a rozmaring ággal együtt olajban enyhén megpirítom. Tejszínnel és az alaplével felöntöm és kb. 20 percig gyengén rotyogtatom.

A rozmaringot kihalászom (persze a levelecskék szerteszét úszkálnak, mert leáznak az ágról!) és a majdnem kész levest kézi mixerrel, vagy turmixgéppel pürésítem. Egy szűrön átszűröm, sóval és borssal ízesítem. (Ha a leves túl sűrűnek találtatik, kevés zöldséglével hígítandó.)

Elképesztően finom!

***

Nein, Maronisuppe schmeckt nicht trocken-mehlig, wie vielleicht eine nicht so gute Edelkastanie vom Röster. Die Maroni schmeckt hier nicht dominant, bringt aber eine angenehme, hintergründige Süße mit. Mahlzeit!

Zutaten für 4 Personen:

20-25 Maroni

1 klene Zwiebel

1 Rosmarinzweig

1/8 l Schlagobers

2 dl Hühnerfond

8 dl Gemüsebrühe

1 EL Erdnussöl oder anderes, neutrales

Salz, Pfeffer

Maroni einschneiden und im Backrohr bei 220 Grad etwa 10 bis 20 Minuten braten, bis sich die Schalen lösen lassen. Maroni und Zwiebel schälen, Zwiebel klein schneiden. Maroni, Zwiebel und Rosmarin in Erdnussöl leicht rösten. Mit Schlagobersund Fond aufgießen und 20 Minuten leicht köcheln lassen.

Den Rosmarin entfernen, die Suppe mit dem Stabmixer pürieren, durch ein Sieb streichen und mit Salz und Pfeffer abschmecken. (Wenn die Suppe dicklich und sämig, kann man mit weiterer Gemüsebrühe verdünnen.)

Sie schmeckt wunderbar!