hétfő, március 01, 2010

Tavaszváró

Márai Sándor: Négy évszak
Március
"... Ezt éneklem: üdvözöllek, Március! Idöbe telik, amíg az ember megtanulja, hogy lehet örülni egy naptári adatnak is. Március külön évszak, semmi köze a télhez, tavaszhoz. Külön világítása van. Még nincs növénye, csak a hóvirág, ez a minta érték nélkül. Már nincs bál, még nincs uszoda. Még fütünk, de már felöltjük délelött az átmeneti kabátot. Ez még nem a szerelem hónapja, mint a május, s már nem a szövödmények hónapja, mint a február. Nincs külön dallama, nincs nagy tétele. Ez a közzene...
A természet, titkos mühelyeiben, még dolgozik új alkotásain, nem árulja el titkait, világraszóló újdonságait. A díszletek még téliek. Csak a fény más, mely a kopott díszletekre hull. Szemem dörzsölöm, dideregve nézek körül, boldogan ásítok, ezt gondolom: Isten neki, még egyszer! Csak színe van és illata. Ez még nem a virágok parfümje, nem is az a meleg, állati földszag, amely néhány hét múlva, nedves erjedéssel, fehér és bódító gözökkel fejfájást okoz és örültségekre késztet. Kis, üde illat ez, olyan, mintha szellöztetnének. Szimatolva járok, meggyfabottal. A téli ruhákat még nem tanácsos kámforba tenni. A téli szerelmeket még nem tanácsos elfelejteni. Minderre szükség lehet még. De már ilyesmit gondolok: "Talpra, magyar!" Egyáltalán, márciusban mindig Petöfit olvasom, néha hangosan is. Dideregve és kíváncsian ülünk a fényben, az égre nézünk. Nem várunk semmi különösen jót. De örülünk, hogy kezdik..."

2 megjegyzés:

  1. Köszönöm a szép idézetet és a gyönyörű virágokat! Kellemes tavaszt kivánok neked!:)

    VálaszTörlés
  2. De jó is lenne, ha már itt lenne a tavasz:-)

    Kérlek nézz be hozzánk, van számodra valami!

    VálaszTörlés