Vörös lencsével és halványító zellerrel töltött uborka, paradicsom ágyon

Meghívás jött a Nosalty szerkesztőjétől, hogy legyek a hét gasztrobloggere valami nyár végi finomsággal, amire természetesen nem tudtam nemet mondani. (Ezúton is köszönöm a lehetőséget.)

Mivel az időjárás jelenleg igencsak megvisel bennünket (hiszen tombol a hőség), ezért egy hús nélküli, különleges töltelékű, könnyű zöldség mellett döntöttem. A paradicsom ágyon tálalt, vörös lencsével és halványító zellerrel töltött uborka, az idei nyár igazi slágere volt nálunk. Nagyon finom, pikánsan fűszerezett finomság, ami a kánikulai napok különleges csemegéje lehet. A recept itt olvasható...

Liebster Blog...

Elért hozzám egy játék, megkaptam a "Liebster Blog" díjat, egycsipettöl és petrezselyemtöl. Bár kissé megkésve, de annál nagyobb örömmel reagálok rá.  Nagyon köszönöm Nekik, boldog vagyok, hogy a a blogom tetszik... adom is tovább jókívánságaimmal együtt.

De mivel szinte már minden gastroblogos kedvencem birtokolja ezt a díjat, én most más "területre" küldeném:

Gabi-nak, aki érdekes, mulatságos és megkapó bejegyzéseivel "közvetít" Angliából

és

császármorzsa-nak, aki Bécset mutatja be különlegességein és mindennapjain keresztül egy magyar család szemüvegén át és meglepöen sok jó tanácsokkal  szolgál.

...és itt vannal a szabályok:

- Írj egy bejegyzést, amelyben közzé teszed a Liebster-Blog képet, és másold be ezt az útmutatót.
- Linkeld be annak a személynek a blogját, akitől a díjat kaptad, és hagyj nála egy hozzászólást, hogy elfogadod a díjat, és add meg a bejegyzésed elérhetőségét.
- Ezután gondolkodj el, melyik az a 3-5 blog, amelyiknek tovább szeretnéd adni a díjat, linkeld be őket a bejegyzésedbe, és értesítsd őket egy hozzászólásban a jelölésről.
- Tehetséges kezdő blogolókat részesíts előnyben, ne olyanokat jelölj, akiknek több 100 követője van.

Életem része... díj

A mai nap jól kezdödött! Liza tisztelt meg ezzel a díjjal, amit nagyon köszönök Neki. Valóban életem fontos része lett a blogírás, mióta elkezdtem. Igyekszem naponta belenézni, ha másért nem, hát, hogy blogtársaim írásait olvasgassam. Örömmel fedezek fel új,- és régi recepteket, amiket aztán alkalomadtán én is kipróbálok. Több idöm esetén aztán nekiállok a közlésre érdemes kreációimat (ebben az eseteben nem papírra) képernyöre vetni.

Küldeném tovább a díjat Orsinak, Napmátkának és Tündérnek, akiket mások mellett nagyon szívesen látogatok. Remélem, ök is ugyanolyan örömmel fogadják, mint én és továbbra is jobbnál-jobb receptekkel lepnek meg bennünket.

Köszönet

November elején volt 3 hónapja, hogy blogot kezdtem írni. Mondhatom, nagy örömöm telik benne mind nekem, mind családom tagjainak és barátaimnak. Tippeket, dicséreteket kapok tölük. Igaz, olykor javító szándékú kritikával is illetnek, aminek szintén örülök, mert szeretek tanulni.

Megbecsülésem jeléül most szeretném ezt a rajzot küldeni Csokiparánynak, Maxnak, Beatbullnak, Egycsipetnek, Szepykének, Katának, Garffykának. Persze, még folytathatnám a sort, de akkor estig sem lennék meg vele...

Julie & Julia - gasztroblog és szakácskönyv

Bon appétit!

Ezt az aranyos filmet, amely igaz történet, minden gasztroblogot vezetö hobbiszakácsnak meg kell néznie! Nekem szerencsém volt tegnap végigélvezni és végigmosolyogni a filmvásznon Julia Child és Julie Powell fözötudományának különbözö lépcsöit, ahogy a kezdettöl a maguk által felállított csúcsra jutottak. Érdekes volt látni, ki, milyen okból nyúlt a fakanálhoz.
A történetet az élet írta. Végigkövethettük a 40-es évek végétöl kezdödöen Child életét, akinek aztán a fözés müvészete adta meg a kiteljesedést. Ebben lelte meg azt azt életörömet, amit Merryl Streep olyan szenzációsan visszaadott .
Elöször az volt az érzésem, kissé túljátsza a szerepét (olykor annyira komikus volt), de aztán megnéztem a YouTube egyik videoklippjét, amelyen Julia Child föz, és megállapítottam, semmi sem volt túlzás, amit a színésznö eljátszott.

Julie Powell ismerösnek tetszett. Ö az, aki egy év alatt végigfözte Julia Child alapművének összes receptjét és erröl blogot vezetett. Jópofa volt, hogy egy szaftos tortát felvágó jelenet alatt a mellettem ülö, popcorn-t és chips-et majszoló mozi-szomszédaim kollektívan, hangos elragadtatásba estek: „Woaaah…mmmh!“
Julia Child és kolléganöi híres szakácskönye, a Mastering the Art of French Cooking, valószínüleg remek alkotás, de nem valószínü, hogy valaha is kezembe kerül. Elképzelhetö azonban, hogy a film inspirál majd arra, hogy Powell blogjából (The Julie/Julia Project) megfözzek valami könnyebb receptet. Ennek eredményéröl természetesen majd itt tudósítok...