Málnás pite

Mert, ha a családból az ünnepelt az általam ismert legegyszerűbb tortát rendeli születésnapjára, ugye akkor annak kell lennie, nem valami csili-vili, habos finomságnak. Először ugyan kicsit kétkedve álltam neki, aztán egyre inkább megörültem a rendelésnek. Viszonylag hamar, minden fakszni nélkül, nagyon finom nyári finomság kerekedett belőle.
Hozzávalók egy piteformához (kb. 28 cm átmerőjű):
125 g vaj
250 g liszt
80 g cukor
1 tojássárgája
1 csipet só
50 ml víz
50 dkg friss, vagy mélyhűtött málna
4 ek málnalekvár
porcukor
durvára tört pisztácia
A vajat fél órával a recept megkezdése előtt vágjuk kockára és szobahőmérsékleten hagyjuk megpuhulni.
A sütőt melegítsük elő 180 fokra.
Egy tálban keverjük össze a lisztet, a sót és a cukrot. Adjuk hozzá a puha vajkockákat és az ujjbegyeinkkel morzsoljuk össze a tésztát.
Ezután adjuk hozzá a tojássárgáját és a vizet, gyúrjuk össze, és formázzunk belőle gombócot. Pihentessük hűtőben legalább egy órán át.
Miután kivettük a hűtőből, gyúrjuk át. 
Nyújtsuk ki lisztezett felületen 3-4 mm vastagságúra, úgy, hogy nagyobb legyen, mint a piteformánk, hiszen a peremre is kell majd a tésztából.
A nyújtófa segítségével helyezzük bele a formába, szurkáljuk meg villával, tegyünk rá egy sütőpapírt, töltsük meg szárazbabbal, rizzsel, vagy lencsével, majd ezzel együtt süssük a tésztánkat 25-30 percig (vakon-sütés).
A megsült pitetésztát hagyjuk teljesen kihűlni.
A megmosott/felengedett málnát rendezzük el a tésztán.
A málnalekvárt melegítsük fel, hogy folyékony legyen, hagyjuk kissé kihűlni, majd öntsük a málnára.
Tálalás előtt szórjuk meg porcukorral és durvára tört pisztáciával.
Hamar elfogy... 

Őszibarackos kevert sütemény

Mert idén szorgosan jártuk a "szedd magad" lelőhelyeket, így aztán finomabbnál-finomabb sárga,- és őszibarackra is szert tettünk. Ezekből többfelé jutott, többek között ebbe a nagyon könnyű, légiesen puha süteménybe landolt egy jó adag sárga-húsú őszibarack. Hamar elfogyott, újra kellett sütni...
Hozzávalók egy 23-24 cm átmerőjű tortaformához:
2 tojás
csipet só
130 g cukor
1 csomag vaníliacukor
1 vaníliarúd kikapart belseje
csipet őrölt fahéj (esetleg tonkabab is, de ez elmaradhat)
2 dl étkezési olaj (pl. napraforgóolaj)
2 dl zsíros tej
250 g sima liszt
1 csomag sütőpor
kb. 8 db őszibarack
valamennyi kristálycukor a tetejére
a szóráshoz valamennyi porcukor
A sütőt 180 fokra előmelegítem (alsó-felső sütés) és a tortaforma alját kibélelem sütőpapírral, vagy vajjal vékonyan kikenem.
A tojásokat egy keverőedényben egy csipet sóval habosra felverem, majd a cukrot, vaníliacukrot, vaníliarúd kikapart belsejét, fahéjat (tonkababot), tejet és az olajat (lehet puha vajjal helyettesíteni, de nem érdemes!) is hozzákeverem.
A liszthez hozzáadom a sütőport és óvatosan a tésztához dolgozom.
Az őszibarack héját lehúzom, megfelezem, a magot eltávolítom és tetszés szerinti szeletekre vágom.
A tésztát az előkészített tortaformába simítom és a barackszeletekkel kirakom. Megszórom a kristálycukorral és betolom a sütő középső sínére. 
Kb. 50-60 perc alatt készre sütöm. (Tűpróba!)
(Ha nagyon pirulna, sütőpapírral takarjuk le.)
Hagyom kihűlni, csak úgy szeletelem. 
Nagyon finom, szaftos sütemény!

Sárgabarackos gombóc

Eddig nálam ez a nagyon népszerű, gyerekek/felnőttek nagy kedvence, nem igazán nyert teret. Valószínűleg az időigényessége miatt ódzkodtam tőle. A napokban azonban nagyon finom, nap érlelte, több kiló sárgabarackhoz jutottunk, így hát nem volt más, mint előre és nekiálltam. Az eredmény magáért beszélt...  Mennyei finom lett! 
(A recept nászasszonyomtól való, övé a taps...)
Gombóc:
900 g lisztes burgonya
2 ek olvasztott vaj
2 tojássárgája
6 g só
45 g búzadara
65 g grízes liszt
Töltelék:
kisebb méretű, érett sárgabarack, kimagozva 
(ha nagy sárgabarackot használunk, gombóconként csak egy fél sárgabarackot használjunk)
kockacukor
Hempergetni ebbe:
100g vaj
160g finom zsemlemorzsa
4 evőkanál cukor
2 tk fahéj (opcionális)
A burgonyát vízben puhára főzöm (a vizet nem sózom meg!), héját lehúzom, még melegen krumplinyomón áttöröm. Az áttört krumplit teljesen kihűtöm. (Fontos!)
Hozzáadom az olvasztott vajat, a tojássárgákat, a sót, a búzadarát és a lisztet. Alaposan kigyúrom. 
Puha, kissé ragacsos tésztát kapok.
Bár sokan nyújtják és négyzetekre vágják a tésztát, szerintem sokkal egyszerűbb és kezelhetőbb, ha helyette lisztezett kézzel kisebb darabokat tépek le a tésztából, ellapítom a kezemben (kb. 8 mm vastag) és így helyezem közepébe a barackot, amibe előtte belerakok egy fél kockacukrot. Óvatosan golyóvá formálom és egy jól lisztezett felületre helyezem.
Egy nagy fazék enyhén sózott vizet felforralok. Óvatosan belerakom a gombócokat - ha szükséges, mert sok lett a gombóc, szakaszosan főzöm őket. Egyszerre nem legyen sok gombóc a fazékban. 
Az első néhány percben óvatosan megkeverem, le ne ragadjanak. (Közepes lángon, fedő nélkül főzöm, kb. 3-4 percig még, miután a gombócok feljönnek a víz tetejére.)
Közben egy serpenyőben megpirítom a zsemlemorzsát a  vajban, közepes lángon, állandóan kevergetve. 
2-4 perc múlva, amikor már szép aranybarnára sült, belekeverem a cukrot és a fahéjat (ezzel nagyon finom!)
A szűrőlapáttal kiemelt, frissen főtt gombócokat még forrón, meghengergetem a meleg zsemlemorzsás keverékben. 
Lehet is tálalni a toporgó, éhes társaságnak...