VKF! XXIX: Mozart gombóc füszeres naranccsal

Ezt a kissé komplikált osztrák gombócrecept (ami az ismert osztrák Mozart golyó gombóc változata) már régóta a tarsolyomban van, de az valahogy mindig tologattam jobbra-balra. Mivel azonban holnap éjjel lejár a nagy "Gombócra fel!" pályázat határideje, nem volt mit tennem, nekiálltam. (Még soha nem pályáztam, gondoltam itt az ideje, nincs mit vesztenem.)

Végül is nem olyan bonyolult, mint elsö olvasásra tünik és valami mennyei!

Hozzávalók:

6 szelet toastkenyér, héja levágva, kockára szeletelve

1 tojás

1 tojássárga

170 g zsírszegény túró, finomra paszírozva

só, vanilicukor, rum

30 g pisztáciamag

80 g nugát

2 ek mézespuszedlimorzsa

4 ek zsemlemorzsa

1 ek kristálycukor

2 ek borpárlat (el is maradhat)

2/8 l narancsszaft

csillagánizs, fahéj, vaniliarúd, szegfüszeg

ételkeményítö

100 g zöld marcipán

2 narancs

Az apróra vágott toastkockákat a tojással, tojássárgával, túróval és a ízesítökkel (só, rum, vaniliáscukor) alaposan összekverem és 30 percre a hütöbe teszem. Közben elkészítem a tölteléket. A marcipánt a finomra vágott pisztáciával simára gyúrom és két réteg fólia között vékonyra kinyújtom. 10 részre osztom. A nugátból 10 apró golyócskát formázok, a marcipánnal körbetakarom és 30-45 percre a mélyhütöbe teszem.

A túrós tésztából egyforma adagokat veszek ki és a marcipán-nugát golyócskákat befedem velük. (Elég folyós a tészta, de nem kell megijedni, ez így jó.) Egy nagy fazékban kevés sóval vizet forralok és a gombócokat beleteszem. A höfokot teljesen leveszem az alaphömérsékletre és kb 10 percig fedö alatt hagyom öket, hogy feljöjjenek a víz felszínére (akkor van kész). Alaposan lecsepegtetem és a puszedli- zsemlemorzsa keverékében meghempergetem öket.

Elkészítem a füszeres narancsot:

A narancsokat meghámozom és keskeny szeletekre vágom. A cukrot karamellizálom és elöször a borpárlattal, majd a narancsszafttal felöntöm. Beleteszem a csillagánizst, a fahéjdarabot, a vaniliarúdat és a szegfüszeget és kb 10 percig alacsony höfokon párolom öket. Egy kevés étkezési keményítövel besürítem, a narancsdarabokat belehelyezem és 1 órát hagyom, hogy átjárja öket ez a fenséges íz.

A füszeres narancsszeleteket egy tányérra dekoratívan tálalom és a gombócokat rájuk helyezem.

A siker garantált!

Zöldséges gnocchi csöben sütve

Egyik nagy kedvencünk ez az ízletes, olasz kis burgonyás galuska. Az olasz konyha különösen kedvelt első fogása a főleg burgonyából és lisztből készített gnocchi. Én általában frissen veszem egy közeli élelmiszeráruházban, ahol különbözö súlyú kiszerelésben kapható. Olyan , mintha a nyagyim gyúrta volna. (Igaz, mikor ö élt, ennek a tésztafajtának még híre-hamva sem volt kis hazánkban). Nagyon kedvelt nálam, bármiféle szósszal pillanatok alatt az asztalra varázsolható belöle egy kitünö ebéd vagy vacsora. Szóval minden mellette szól.

Hozzávalók kb 4 személyre:

400 g gnocchi

2 ek olivaolaj

1 db kisebb padlizsán

1-2 db cukkini (mérettöl függöen)

1 kis fej hagyma

2 gerezd fokhagyma

1 doboz paradicsompüré

20 dkg mascarpone

1,5 dl bor (rizling)

2 dkg pármai sonka

8 dkg reszelt parmezán

Az olajon megdinsztelem az apróra vágott vöröshagymát és fokhagymát, hozzáadom a kockákra szelt padlizsánt és cukkinit. Kis lángon párolom, míg levet eresztenek. Sóval, borssal ízesítem. Belekeverem a paradicsompürét, a mascarponét és hozzáöntöm a bort. A sonkát összekockázom és rászórom a szószra. Összerottyantom.

Közben kifözöm a gnocchit az elöírás szerint (én készen veszem) és leszüröm. Egy kiolajozott tüzálló tálba terítem és ráöntöm a padlizsános-cukkinis szószt. Előmelegített, 200 fokos sütőbe tolom, kb. 20 percig sütöm. Félidőben megszórom a reszelt parmezánnal.

Sajtos makaróni sütőben sütve

Ebben a rémes meleg időben az ember ugyan nem szívesen kapcsolja be a sütőt, mégis ezt a receptet mindig MELEGEN ajánlom, valami mennyei (most nem vesszük figyelembe a kalória tartalmát!).

Elronthatatlan, előre elkészíthető, nagyon finom és irtóra laktató.

Hozzávalók 4 személyre:

20 dkg rövid makaróni (Maccheroni, kb 3-4 cm hosszú)

2-3 szelet kenyér

5 dkg vaj

1 ek liszt

5 dl langyos tej

7 dkg Gruyére sajt

7 dkg Pecorino

20 dkg cheddar sajt

Cayenne bors

szerecsendió

só, bors

A tésztát felteszem főni. Bő vízben, kis só, egy cseppnyi olaj a vízbe, hogy ne ragadjon a tészta össze. Ha a víz forr, mehet bele a tészta. Addig főzöm, hogy se kemény, se túl puha ne legyen. Leszűröm és félreteszem. Közben a sütőt 180 fokra előmelegítem.

A sajtokat kis luku reszelőn lereszelem. A kenyérszeletek héját levágom, a belét apró kockákra szeletelem és 1 ek olvasztott vajjal meglocsolom.

Elkészítem a besamelt: a vajat felhevítem, abban megpirítom a lisztet, majd felengedem a tejjel. Sózom és egy kevés őrölt szerecsendiót is adok hozzá. Alacsony lángon állandó keverés mellett sűrűre főzöm. (Ha túl sűrűnek találjuk a mártást, tejjel higíthatjuk.) Leveszem a tűzről, belekeverem a füszereket (ízlés szerinti mennyiség), a sót és a lereszelt sajtok 2/3 részét. Összekeverem a leszűrt tésztával és egy kivajazott hőálló tálba terítem. Megszórom a maradék sajttal és a vajas kenyérkockákkal. A sütőben kb 30 percig ropogós, aranysárgára sütöm.

Sajtkrémmel töltött óriás kagylótészta (conchiglioni giganti)

Nagyobbik lányom a napokban jött haza a napfényes Toskánából és ajándékképpen, egy zacskó óriás kagylótésztával (Conchiglioni giganti-Pasta di semola) lepett meg. Bajban voltam, hiszen ilyen hatalmas tésztával még nem volt dolgom. Receptek után vadászva, sikerült saját ötleteinket is beleadva, egy igazán különlegeset összehoznunk. Sajnos, egy ronda vírus levert a lábamról, de a család tagjai készségesen vállakoztak a recept kézzelfoghatóvá tételéhez. Az erdmény mindent elsöprö volt, és bár a mennyiség nem mindennapi, gondolom holnap estére már nyoma sem marad.

Hozzávalók 6-7 személyre:

50 dkg óriás kagylótészta

2 csomag mozzarella

50 dkg ricotta

2 nagy szelet feta

2 doboz hámozott paradicsom

1 csokor petrezselyem

4-5 gerezd fokhagyma

1 ek olasz füszerkeverék

só, bors

15 dkg reszelt parmezán

A tésztát forró, sós vízben 8-10 percig (al dente-re) föztük, leszürtük és félretettük hülni.

Mialatt a tészta fött, elkészítettük a tölteléket:

A mozzarellát és a fetát kis kockára vágtuk, a ricotta sajtot egy mélyebb tálban simára kikevertük. Az összeaprított mozzarella- és feta sajtot hozzáadtuk. Ezután alaposan összedolgoztuk a finomra vágott petrezselyemmel és az összezúzott fokhagymagerezdekkel. Sóval és borssal ízesíttettük. Kóstoltuk... hm..., kóstoltuk... hmm..., kóstoltuk... hmmmm...!

Ami ezek után még megmaradt a sajtkrémböl, azt egy kiskanál segítségével a Conchiglioni-ba darabonként beletöltöttük.

A megtöltött tésztát egy elöre kivajazott tüzállótálba helyeztük. (Ekkor már majdnem mindenki jól lakott, de a tisztesség és a kíváncsiság úgy kívánta, hogy folytassuk.) A konzervparadicsomokat apróra aprítottuk, összekevertük az olasz füszerkeverékkel, sóval, borssal és egy evökanál kristálycukorral (bár ez nem volt a tervben, de szerintem ez kimondottan jót tett neki) és a tésztára loccsantottuk. A darált parmezán, ami a tetejére került, már csak "hab volt a tortán".

Elömelegített, 200 fokos (180 fokos, légkeverésesben) sütöben kb 30 percig, szép pirosra sütöttük. Az erdmény minden fáradságot megért!