Oldalak

csütörtök, április 26, 2012

Narancslikőrös-canachés szelet


Szeretjük az édességet... Néha jobban is mint kéne... Khm... talán sokkal jobban is mint kéne. Ezt látszik igazolni, hogy szinte minden héten kiköveteljük magunknak az aktuális süteményt egy jó tejszínes kávé mellé.
Ez a ganachés, canachés, vagy mondhatnám úgy is, párizsi krémes édesség, a héten elvitte a pálmát... Végül is borzasztó egyszerű, hamar elkészült és totális sikere volt mindenkinél. A narancslikőrrel ugyan kicsit csínján bántam, de a legközelebbi nekigyürkőzéskor nem leszek vele ilyen szűkmarkú. Azt hiszem, ez csak dobhat a dolgon...

Hozzávalók:
350 ml tejszín
200 g keserűcsokoládé bevonó
100 g tejcsokoládé bevonó
6 tojás
70 g kristálycukor
80 g sima liszt
50 ml narancslikőr (pl Cointreau)
100 ml narancslé
A tejszínt egy lábosba öntöm és felmelegítem. A keserűcsokoládé bevonót és a tejcsokoládé bevonót nagyobb darabokra tördelem és a forró tejszínben, állandó kevergetés mellett, felolvasztom. Beleöntöm egy keverőtálba, de egy adagot (kb 6-7 evőkanállal) a fazékba hagyok, amit félreteszek. A többi krémet legalább 4 órára a hűtőbe rakom.
A sütőt 180 fokra előmelegítem és egy 30x40 cm tepsit sütőpapírral kibélelek.
A tojásokat és a cukrot elektromos habverővel, a legmagasabb fokozaton, kb. 5 percig verem. A lisztet óvatosan hozzákeverem (ezt már kézi habverővel) és a masszát a tepsibe simítom. A sütő középső rácsán 15 perc alatt készre sütöm. A kihűlt tésztát óvatosan megfordítom, lehúzom róla a sütőpapírt, majd negyedelem (kb. 20x15 cm-es darabokat kapok). A narancslikőrt a narancslével összekeverem és a negyedét rálocsolgatom az egyik tésztanegyedre. A hűtőből kivett canache krémet 1 perc alatt felverem és a felét a narancsos tésztára kenem. Egy újabb tésztalappal befedem és ezt is meglocsolom a narancslikőr újabb negyedével. Ezt megismétlem a maradék két lappal is. A félretett maradék krémet kissé felmelegítem, hogy folyóssá váljon, és a két összerakott tésztarész tetejére kenem, majd ezeket (a megkent két tésztát) 60 percre a hűtőbe  rakom.
A süteményt szeletekre vágom és pekándióval díszítem. (Lehet persze mással is feldobni a látványt...)

2 megjegyzés:

  1. Hmm én is meg tudnám enni a kávém mellé...Jól néz ki és biztosan finom is!

    VálaszTörlés